Többszöri halasztás után felbocsátották szombaton a James Webb űrteleszkópot az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén. A rakéta indítását a Spacejunkie élőben közvetítette.
Az amerikai űrhivatal, a NASA második igazgatójáról elnevezett James Webb a valaha tervezett legnagyobb űrteleszkóp. A karácsony előtti Sokolébresztőben Detre Örs Hunorral, a teleszkóp egyik projektvezetőjével beszélgettünk, aki sok izgalmat és frusztrációt végigélhetett az elmúlt közel másfél évtizedben: a JWST fejlesztése ugyanis olyan kihívásokat tartogatott, melyeknek megoldására egyszerűen nem létezett precedens.
A kilencmilliárd dolláros (2938 milliárd forint) teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban szereltek össze a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza.
Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.
Miután eléri a világűrt, a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.
A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni az Univerzum objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket.
Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem kezdeteihez kalauzol majd el.
emTV.hu // az MTI közleménye alapján // címlapfotó: Arianespace
