2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Leszállás egy üstökösre: a Rosetta-program

Sokolébresztő #169

2023. október 19. - Sokolébresztő

Ezúttal olyan hazai szakembereket szólaltattunk meg, akik fontos részt vállaltak az ESA feledhetetlen Rosetta-programjában, minden idők egyik legbonyolultabb űrszondás küldetésében, amely 2014-ben elsőként hajtott végre pályára állást egy üstökösmag körül, és leszállást annak felszínére. Horváth István és Pálos Zoltán eredeti projekt-résztvevők elmesélték a Csurjumov-Geraszimenko üstökös megközelítésének sikereit és nehézségeit, különös tekintettel a mosógép nagyságú leszállóegység magyar fejlesztésű fedélzeti számítógépének titkaira és nélkülözhetetlen szerepére.

sokol_ep169_cover.png

csik_patreon.jpg

A kilencvenes évek közepén, nem is olyan sokkal a rendszerváltás után azt a magyar csoportot, amely korábban kulcsfontosságú fejlesztésekkel járult hozzá a Halley-üstököst elsőként megközelítő szovjet VEGA-űrszondák sikeréhez, megkereste az ESA, vagyis az Európai Űrügynökség egy enyhén szólva is ambiciózus felkéréssel.

A feladat ismét az üstökösök kutatásához kötődött, de a "sima" megközelítés és fényképezés helyett elképesztő pontosságot igénylő, a lehetetlennel határos műveletek végrehajtása volt. Az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez kulcsot adó többnyelvű kőtömb lelőhelyéről Rosetta névre keresztelt űrszonda tervezett küldetése azt célozta, hogy álljon pályára egy kicsiny, alig néhány kilométeres nagyságú üstökösmag körül, valahol a Mars és a Jupiter között, majd kísérőként követve azt, megfigyelje, ahogy a Nap felé közeledve kialakul az üstökös csóvája. De ez még nem minden: a szondára leszállóegységet is terveztek, amelynek az apró, de hihetetlenül vad domborzatú magra kellett leszállnia. S ehhez a művelethez kellett a KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézetének szakértelme, akik elvállalták, hogy ennek a manővernek, illetve az egész, mosógép nagyságú leszállóegységnek a vezényléséhez szükséges fedélzeti számítógépet elkészítik. Horváth István, Pálos Zoltán és kollégáik rengeteg munkaórája és energiája juttatt először emberalkotta tárgyat egy üstökös felszínére 2014-ben, amelynek akkori élő tévés közvetítése itt izgulható újra végig.

rosetta_s_philae_lander_on_comet_nucleus_pillars.jpg

A landolás sikerült, de nem tökéletesen, így a tervezett több hónapnyi felszíni kutatás helyett épp csak addig tudott felbecsülhetetlen értékű adatokat gyűjteni a Philae nevű kicsiny leszállóegység, amíg napelemei le nem merültek. Megjegyzendő azonban, hogy a magyar fejlesztésű berendezések tökéletesen működtek. Hogy mi okozta a Philae korai elvesztését, milyen nehézségeken keresztül vezetett a fejlesztés útja, illetve hogyan kell egyáltalán programozni egy űrbéli számítógépet, kiderül az adásból. Hallgassátok szeretettel!

Keresd műsorainkat a Facebookon, Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, Apple és Google Podcasts-en, valamint Spotify-on, premier előtt pedig a Patreon oldalunkon! Kattins és válassz platformot!

emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép, kép: ESA

ban_premierelott.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr9518234491

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása