Várhatóan már nyáron útnak indul az a tudományos expedíció, amely az ismert harvardi fizikus, Avi Loeb vezetésével akarja felkutatni a 2014-ben Pápua Új-Guinea partjai közelében a Csendes-óceánba hullott, csillagközi térből érkezett objektumot – számolt be róla pénteken a The Guardian, amit az MTI szemlézett és ez körbejárta a sajtót, ám a professzor az utazásról már hónapokkal ezelőtt beszélt a Parallaxis Podcastben.

Hol van mindenki? – Kérdezte Enrico Fermi, a legendás fizikus a los alamosi kutatóintézet kantinjában arra utalva, hogy ha Tejútrendszerünk százmilliárdnyi csillaga közül a miénk egyáltalán nem különleges, akkor miért nem látjuk és halljuk a szuperfejlett földönkívüli civilizációk ilyen-olyan nyomait a szerte világűrben. Talán észleljük ezeket, csak nem értjük? Esetleg mi vagyunk az elsők, vagy a legutolsók? Védett faj lennénk egy kozmikus állatkertben, így senki nem akar háborgatni? Témánk a híres-hirhedt Fermi-paradoxon és lehetséges feloldásai.

Február 14-én hazánkban is elstartolt a kissé bénácska nevű SkyShowtime, rajta egy új Star Trek sorozattal! A Különös új világok (2022) a Kirk előtti időkben az Enterprise csillaghajó fedélzetén játszódik, műsorunkban pedig igyekszünk spoilermentesen megvitatni a magyar szinkronnal is elérhető szériát Magdival és Gergővel, akiknek volt szerencséjük dolgozni a Paramount+ sorozatának magyar változatán is!

Utazást teszünk egy disztópikus jövőbe. Egy olyan jövőbe, ahol mindennapos a virtuális valóság használata, sőt, szinte ez a virtuális tér, az Oasis jelenti az egyedüli szórakozási, avagy éppen a kitörési lehetőséget az emberek számára. Ernest Cline azonos című regényéből Steven Spielberg vitte nagyvászonra 2018 talán legnagyobb CGI giccsparádéját, ami bővelkedik popkulturális sci-fi utalásokkal: a Parallaxis legújabb epizódjában a Ready Player One című alkotás kapcsán beszélgettünk.

A White Sam márciusi adásában pókokat kínálunk némi mutagén mérgező hulladékkal – a hatás persze nem marad el! Ezúttal tehát nyolclábú szörnyszülöttek ijesztgetnek minket a 2002-es Mérges pókok című szörnyvígjátékban, és egy igen jó hangulatú podcast epizódban Norbival, Gergővel, Gézával és rengeteg nyolclábú rémülettel!

A Sokolébresztőben vendégünkkel, Orha Zoltán csillagásszal, újságíróval, és a tévés tudományos ismeretterjesztés jelentős alakjával talán legkedvesebb témájáról beszélgettünk. Ez pedig nem lehetett más, mint Kulin Györgynek (1905 – 1989), mindenki Gyurka bácsijának az elképesztően sokoldalú munkássága: a magyarországi amatőrcsillagászat megteremtésétől a távcsőtükrök csiszolásán és kisbolygók felfedezésén át a sci-fi regényírásig és azon túl.

Az elmúlt évek során növekvő trendként figyelhetjük meg, hogy a filmiparban egyre nagyobb szerepet kapnak a különféle franchise-ok. De mi is az a franchise, mit tekinthetünk annak? A franchise egy olyan film-, esetleg média-univerzumot jelent, amelyben több film, tévésorozat, regény, videojáték, valamint egyéb médium alkotásai társulnak egymáshoz, és együtt egy nagyobb történetet alkotnak. Az ilyen franchise-ok hatalmas előnye, hogy már az első rész sikerére alapozva hosszabb távon tervezhetők, így a rajongók több időt tölthetnek el az adott univerzumban. Ezzel együtt a franchise-okban a karakterek, valamint világok már ismerősek a nézőknek, amivel könnyebb kapcsolatot teremteni a rajongók, valamint a történet között. A franchise-ok népszerűsége jelentős hatást gyakorol a filmiparra, mivel ezek a filmek és sorozatok gyakran milliárdos bevételt hoznak a stúdióknak, illetve a hosszabb távú sikerüket is garantálják. Manapság egyre nagyobb számú olyan franchise létezik, amik már hosszú évek óta jelen vannak a mozikban, és a filmstúdiók folyamatosan újabb és újabb címeket próbálnak elindítani a franchise-á válás rögös útján.

A ChatGPT segítségével szerkesztett adásunkban az űrutazás és az idegen életformák témáját járjuk körül – beszélgetünk a kihívásokról és a jövőbeni űrmissziók lehetséges kockázatairól, miközben tudományos szempontból vizsgáljuk az Élet (Life) című filmet. A Parallaxis legújabb részében megvitatjuk az idegen életformák potenciális hatásait az emberi civilizációra, és kitérünk arra is, hogy milyen kihívásokat kell legyőzni ahhoz, hogy az űrkutatás továbbra is biztonságos legyen az emberi faj számára.

Idén először tette tiszteletét az adásban Werner Norbert, aki elmesélte, hogy mit látott-hallott a Columbia űrrepülőgép tragédiájának huszadik évfordulójára szervezett izraeli űrkonferencián. A legújabb Sokolébresztőben ráadásul azt is megbeszéltük, hogy milyen újdonságokat tanultunk a legnagyobb és legkisebb csillagászati űreszközök segítségével a legősibb galaxisokról, az eddig megfigyelt leghatalmasabb gammafelvillanásról és úgy általában a világegyetemről.

Klaudia halála szörnyű tragédia, és nem telhet el elég idő ahhoz, hogy ne érezzük hiányát. Örökké velünk lesz, és örökké a műsoraink lelkének egy darabja mindaz, ami Ő maga volt: egy végtelenül energikus, mindig vidám fantasztikus lány, akiben egyszerre volt jelen a tudomány és a vallás kettős látásmódja. Akit mindig lehetett piszkálni adásban, és aki sosem hagyta szó nélkül. Aki Csaba helyére ült be, és lazán felvette a tempónkat, sőt, sok esetben túl is szárnyalta, és akinek egyénisége, szelleme és öröksége meghatározta és a jövőben is meghatározza mindazt, ami a Parallaxis Univerzum maga. Ebben a műsorban kedves barátunkra és kollégánkra, Ivanics-Rieger Klaudiára emlékezünk.

Az Észak-Amerika felett lelőtt titokzatos légi eszközök nem földönkívüli eredetűek és nem jelentenek katonai veszélyt a lakosságra – közölte hétfőn a Fehér Ház illetékese és az amerikai védelmi miniszter a hétvégén történt három incidensről, amit az MTI szemlézett. Lloyd Austin védelmi miniszter Brüsszelbe érkezése után a repülőtéren újságírók előtt arról beszélt, hogy a szóban forgó tárgyak nem jelentenek katonai fenyegetést, illetve veszélyt a földön tartózkodók számára, ugyanakkor kockázatot testesítenek meg a polgári repülés és információbiztonság szempontjából.

Minden idők legerősebb rakétarendszerét, a Starshipet tesztelte Elon Musk űrvállalata, a SpaceX helyi idő szerint csütörtökön. A jármű alsó szegmensében elhelyezkedő harminchárom hajtómű közül harmincegy indult be egyszerre, mindössze pár másodpercen át tartott az össztűz, melyet a mérnökök statikus tűznek neveztek. Előtte a helyükre kattantak azok az eszközök, melyek biztosították, hogy a rakéta ne induljon el – számolt be róla a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett.

Kilövés! Aki rendszeresen hallgatja a Sokolébresztőt, az tudja: vesszőparipánk, hogy a rakétákat nem kilövik, hanem indítják. De lehet-e az űrbe juttatni terheket óriási ágyúkkal, ahogy ezt Verne is javasolta annak idején? Az aztán valóban kilövés lenne. Szóba kerül a korszakalkotó francia ős-sci-fi, a nácik V-3 ágyúja és a kanadai-amerikai HARP (High Altitude research Project), melynek keretében csakugyan elérték lövedékekkel a világűrt. Sőt, még egy atomrobbantás repeszdarabjaként kirepült "csatornafedelet" is meggyanúsítunk azzal, hogy talán elhagyta a Naprendszert még a Szputnyik-1 startja előtt.