Néhány nap múlva egy 1,4 milliárd fontba, azaz több mint 639 milliárd forintba kerülő szonda indul az űrbe, hogy nyolcéves küldetése során az élet jeleit keresse naprendszerünk más bolygóin – írja tudományos rovatában a The Guardian. Az űreszköz azonban nem a közeli célpontok, például a Mars felé veszi majd az irányt, hanem a mélyűrbe repül, és a távoli Jupiter jeges holdjait vizsgálja majd. Ezzel új fejezetet nyit a földönkívüli élet utáni kutatásban.
Különleges vendégek érkeztek nagyszombaton az UPRA.space csapatához. Az Európai Űrügynökség (ESA) Young Professionals – vagyis fiatal szakembereknek szóló – programjaiban részt vevő mérnökök által fejlesztett YPSat egyik alrendszerének tesztrepülése került lebonyolításra. Az ESA a Műszaki Egyetemről indult magyar start upot választotta ballon felbocsátás megszervezésére és a tesztrepülés kivitelezésére.
A világjárvány több okból is szörnyű volt, de ha van jó oldala az elmúlt három évnek, azok a vakcinák. A covid-19 megjelenése óta a fejlesztés és a tesztelés példátlan ütemben halad előre, lehetővé téve, hogy az olyan technológiák, amelyeknek legalább egy évtizedbe telt volna, hogy eljussanak a klinikai tesztelés késői szakaszához, a hatósági jóváhagyáson és a gyártás felgyorsításán keresztül emberek millióin bizonyíthatták hasznukat. Ezek az előrelépések megteremtették az alapját a következő öt-tíz évben várható további áttöréseknek, amelyek segíthetnek az emberiség néhány legnagyobb csapása elleni küzdelemben, a gyakori légúti fertőzésektől a rákig – írja tudományos rovatában a The Guardian.
A matematika egyik legérdekesebb vizuális rejtélyét végre sikerült megoldani egy angliai hobbistának köszönhetően. A rejtély: létezik-e olyan forma, amelyet csempealakzatba lehet rendezni, és a végtelenségig egymásba illeszteni önmagával, anélkül, hogy az így kapott minta újra és újra ismétlődne? A képen is látható tizenhárom oldalú alakzatot úgy lehet csempeformációban elrendezni, hogy soha nem alkot ismétlődő rácsot – írja tudományos rovatában a The Guardian.
A veszekedéstől kezdve azon, hogy ki foglalta le a katasztrófális nyaralást, egészen a dicsőséges esküvőre való eltérő visszaemlékezésig, a régmúltban történt eseményekre tévesen emlékezhetünk. Most azonban kutatók szerint még a közelmúltbeli emlékek is tartalmazhatnak hibákat – írja tudományos rovatában a The Guardian.
Vendégünk Detre Örs Hunor, akit már ismerhetnek hallgatóink mint "Webb-fejlesztőt" Heidelbergből. Most azonban nem magáról az űrteleszkópról beszélgetünk, hanem arról, hogy hogyan kell elképzelni az űrkutatói illetve űrmérnöki fejlesztő- és kutatómunkát a hétköznapokban? Hogyan, milyen hosszadalmas és komplex tervezési tesztelési és gyártási folyamatok során lesz az őrült ötletekből valódi, működő űreszköz?
Az Anne Frank bújtatója (A Small Light) című új minisorozat Miep Gies inspiráló, valós történetét mutatja be, aki kulcsszerepet játszott Anne Frank és családja elrejtésében a náci megszállás alatt. Főszereplők, a BAFTA-jelölt Bel Powley, Joe Cole és az Emmy-jelölt Liev Schreiber. Az ABC Signature és a Keshet Studios által készített nagyszabású National Geographic koprodukció premierje Miep Gies születésének száztizennegyedik évfordulóján lesz. A magyar nézők május 2-től láthatják a sorozatot a Disney+-on.
A stremaingszolgáltatások indulásával a franchise-ok új erőre kaptak és a nagyvászonról a képernyőre költöztek. A Netflix, az HBO Max és a Disney+ a legismertebb nemzetközi szolgáltatók idehaza, februárban pedig Magyarországon is elindult a SkyShowtime. Miben rejlik ezen szolgáltatások népszerűsége, illetve milyen hatást gyakorolnak a hagyományos televíziózásra és a mozizásra? Milyen kihívásokkal kell szembenézniük, miközben egyre nagyobb a konkurencia és az igény az eredeti tartalmakra is csak egyre nő? Meddig tarthat még a streaming kora?
Konspirációs elméletek világába teszünk egy kitérőt, ugyanis megnéztük a híres Roswell-i UFO-észlelési eseményhez kapcsolódó állítólagos "idegen boncolást", amelyet egy 1947-es kópián örökítettek meg. Filmünk főszereplői a megsemmisült eredeti felvételt a nagy pénz reményében forgatták újra. Semmi sem az, aminek látszik! Műsorunkban a megtörtént eseményeken alapuló UFO boncolás (2006) című filmet vitattuk meg.
Az első magyar fejlesztésű, asztrofizikai kutatásokat végző kisműholddal, a GRBAlphával sikerült pontosan meghatározni az emberiség történetében valaha észlelt és megörökített legfényesebb gamma-felvillanás csúcsértékét – számolt be róla az MTI.
Kovács Gergő geográfus, csillagász és tudományos újságíró vetette fel, hogy az ismeretterjesztésben betöltött kiemelt szerepe miatt Klaudia megérdemelné, ha róla is elneveznének a sok-sok ezer eddig felfedezett kisbolygó közül egyet – írja Facebook oldalán a Bakonyi Csillagászati Egyesület. Egy csehországi csillagásznő, Dr. Lenka Kotková az ügy mellé állt, és kezdeményezte, hogy az általa 1998. február 27-én felfedezett kisbolygót Klaudiáról nevezzék el. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig március 20-án, barátunk és kollégánk halálának második hónapfordulóján hivatalosan is közzétette a (35459) Klaurieger kisbolygó nevét, ami a Mars és a Jupiter bolygó között elterülő aszteroidaövezetben kering.
Látványos együttállás, "bolygósorakozó" lesz a jövő héten: március 30-án este a Vénusz és az Uránusz alig több mint egy foknyira látszik majd egymástól az égbolton – írja az MTI. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a két planéta már alkonyat után megfigyelhető lesz a nyugati égen.
Várhatóan már nyáron útnak indul az a tudományos expedíció, amely az ismert harvardi fizikus, Avi Loeb vezetésével akarja felkutatni a 2014-ben Pápua Új-Guinea partjai közelében a Csendes-óceánba hullott, csillagközi térből érkezett objektumot – számolt be róla pénteken a The Guardian, amit az MTI szemlézett és ez körbejárta a sajtót, ám a professzor az utazásról már hónapokkal ezelőtt beszélt a Parallaxis Podcastben.
