Témánk a Jupiter jégholdjai felé sikeresen elstartolt európai JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) űrszonda döbbenetesen izgalmas küldetése volt és persze az ebben való magyar részvétel. Ehhez az információkat pedig nem más szolgáltatta, mint Frey Sándor, aki a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársaként kapcsolódott a programhoz, sőt még Horváth Istvánt is felhívtuk, aki a Wigner Kutatóközpontban vett részt a szonda egyes elektronikai rendszereinek fejlesztésében.
A legmodernebb mesterséges intelligencia-rendszerek segíthetnek megúszni a parkolási bírságot, megírni egy tudományos esszét, vagy elhitetni veled, hogy Ferenc pápa divatrajongó. A lélegzetelállító technológia mögött álló virtuális könyvtárak azonban hatalmasak - és aggályok merülnek fel, hogy működésükkel megsértik a személyes adatokra és a szerzői jogokra vonatkozó törvényeket – írja technológiai rovatában a The Guardian.
A legutóbbi adásunk után az UFO-s filmek vonalán maradtunk és Jordan Peele harmadik nagyjátékfilmjét vizsgáltuk meg tudományos szempontok alapján. Kiderül, hogy mi történik egy kaliforniai ranch-en ahol egyik napról a másikra egy rejtélyes valami jelenik meg a lakók feje felett. Egyre furcsább események, rejtélyes áramkimaradások, furcsa légköri képződmények és kiszámíthatatlan vadállatok lepik el a vásznat, a képernyőt és a Parallaxis legújabb részét, amely teljes hosszúságában kizárólag a Patreon oldalunkon keresztül érhető el.
A vörös homok ropog a legénység tagjainak csizmája alatt. A távolban egy sziklás hegyvonulat emelkedik ki a marsi horizontból. Vékony vörös porréteg borítja be a napelemeket és az egyéves küldetéshez szükséges berendezéseket. Ez a táj valójában nem 225-400 millió kilométer van, hanem a houstoni Johnson Űrközpont egyik sarkában, egy nagy fehér raktárépületben, közvetlenül a golfpálya mellett, a turisták és iskolai csoportok számára közlekedő jármű útvonalán. Idén júniustól kezdve négy önkéntes kísérleti alany egy évet tölt majd ide bezárva, úgy téve, mintha a Marson élnének –írja tudományos rovatában a The Guardian.
Elkezdődött a Star Trek: Az új nemzedék című sorozat szinkronjának feltöltése a SkyShowtime platformjára – vette észre nem rég a StarTrekker Blog. Ez már a harmadik változata a magyar hangok kiosztásának – nem beszélve a sorozathoz kapcsolódó négy mozifilmről, – hiszen a TV3-as eredeti vetítést követően a csatorna megszűnésével tévécsatornát és szinkronstúdiót is váltott. Most a hazai piac legújabb streaming szolgáltatója számára készült egy újabb változat kissé szokatlan szereposztással.
Az ember minden éjjel álmodik, az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül öt órányi álomképet hoz létre, az esetek többségében azonban ezek mégsem felidézhetők ébredés után. Simor Péter és kutatótársainak új tanulmánya szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van, az emberi agy ugyanis a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keddi közleményében amit az MTI szemlézett.
Az úgynevezett varázsgombát (amely a pszilocibin nevű molekulát tartalmazza) az emberek világszerte már nagyon régóta használják gyógyászati és szertartási céllal. A nyugat-ausztráliai Kimberleyben található sziklarajzok, amelyek gombafejű lényeket ábrázolnak, arra utalnak, hogy az emberiség már tízezer évvel ezelőtt is használta transzszerű állapotok elérésére. Meglepően hasonló képeket találtak a kelet-tanzániai Sandawe-festményeken és az algériai Szaharában is. Miután ezeket a hallucinogén gombákat évtizedekig a legalitás peremére szorították az orvostudományban, úgy tűnik most újra kezdjük felfedezni jótékony hatásukat – írja tudományos rovatában a The Guardian.
Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült Kommandó egy vérbeli akciófilm. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az 1985-ös alkotásban a számítások alapján nyolcvannyolcan halnak meg – csak összehasonlításképpen, a Matrixban ez a szám nyolcvanegy. Komolytalan komolyságok a White Sam áprilisi epizódjában!
Néhány nap múlva egy 1,4 milliárd fontba, azaz több mint 639 milliárd forintba kerülő szonda indul az űrbe, hogy nyolcéves küldetése során az élet jeleit keresse naprendszerünk más bolygóin – írja tudományos rovatában a The Guardian. Az űreszköz azonban nem a közeli célpontok, például a Mars felé veszi majd az irányt, hanem a mélyűrbe repül, és a távoli Jupiter jeges holdjait vizsgálja majd. Ezzel új fejezetet nyit a földönkívüli élet utáni kutatásban.
Különleges vendégek érkeztek nagyszombaton az UPRA.space csapatához. Az Európai Űrügynökség (ESA) Young Professionals – vagyis fiatal szakembereknek szóló – programjaiban részt vevő mérnökök által fejlesztett YPSat egyik alrendszerének tesztrepülése került lebonyolításra. Az ESA a Műszaki Egyetemről indult magyar start upot választotta ballon felbocsátás megszervezésére és a tesztrepülés kivitelezésére.
A világjárvány több okból is szörnyű volt, de ha van jó oldala az elmúlt három évnek, azok a vakcinák. A covid-19 megjelenése óta a fejlesztés és a tesztelés példátlan ütemben halad előre, lehetővé téve, hogy az olyan technológiák, amelyeknek legalább egy évtizedbe telt volna, hogy eljussanak a klinikai tesztelés késői szakaszához, a hatósági jóváhagyáson és a gyártás felgyorsításán keresztül emberek millióin bizonyíthatták hasznukat. Ezek az előrelépések megteremtették az alapját a következő öt-tíz évben várható további áttöréseknek, amelyek segíthetnek az emberiség néhány legnagyobb csapása elleni küzdelemben, a gyakori légúti fertőzésektől a rákig – írja tudományos rovatában a The Guardian.
A matematika egyik legérdekesebb vizuális rejtélyét végre sikerült megoldani egy angliai hobbistának köszönhetően. A rejtély: létezik-e olyan forma, amelyet csempealakzatba lehet rendezni, és a végtelenségig egymásba illeszteni önmagával, anélkül, hogy az így kapott minta újra és újra ismétlődne? A képen is látható tizenhárom oldalú alakzatot úgy lehet csempeformációban elrendezni, hogy soha nem alkot ismétlődő rácsot – írja tudományos rovatában a The Guardian.
A veszekedéstől kezdve azon, hogy ki foglalta le a katasztrófális nyaralást, egészen a dicsőséges esküvőre való eltérő visszaemlékezésig, a régmúltban történt eseményekre tévesen emlékezhetünk. Most azonban kutatók szerint még a közelmúltbeli emlékek is tartalmazhatnak hibákat – írja tudományos rovatában a The Guardian.
Vendégünk Detre Örs Hunor, akit már ismerhetnek hallgatóink mint "Webb-fejlesztőt" Heidelbergből. Most azonban nem magáról az űrteleszkópról beszélgetünk, hanem arról, hogy hogyan kell elképzelni az űrkutatói illetve űrmérnöki fejlesztő- és kutatómunkát a hétköznapokban? Hogyan, milyen hosszadalmas és komplex tervezési tesztelési és gyártási folyamatok során lesz az őrült ötletekből valódi, működő űreszköz?
