A Parallaxis Podcast évadzáró dupla epizódjának központi témája a kezdet és a vég. Hogyan indult és hogyan fejeződhet be Világegyetemünk története? Hogyan tudnánk elképzelni az elképzelhetetlent; egy "robbanást", ami nem valahol van, hanem szó szerint mindenhol történik egyszerre? Mit mond erről a teremtés-szerű kezdetről a fizika és mit a teológia? A szokásos alapszemélyzeten kívül radikálisan megnöveltük körünkben az egy főre jutó Nobel-díjasok számát, ugyanis elfogadta meghívásunkat Brian Schmidt professzor, az az ember, akinek köszönhetően tudjuk, hogy táguló Univerzumunk elketyeg még egy darabig, ugyanis esze ágában sincs egy fordított big bang (Brian szerint: "gnab gib", magyarul leginkább "nagy reccs") módjára visszafordulva magába roskadni, hanem kifejezetten gyorsulva tágul az istenadta, mintha egy láthatatlan rejtélyes anyagfajtához tartozó energiasűrűség lökné széjjel. Ha viszont ennyire ráérünk, vajon mi minden vár ránk a következő 137 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 évben? Ezt az egyik legnépszerűbb hazai tudományos ismeretterjesztőtől, Dávid Gyula fizikustól kérdeztük meg. 

A Parallaxis 2019. februári adásának felújított változatában a USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttműködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' című epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból.

Számtalan filmben és sorozatban láttuk már, a köznyelv és popkultúra része az a bizonyos piros telefon, ami a Fehér Ház és a Kreml közötti állandó kapcsolatot volt hivatott fenttartani. Ennek ellenére nincs és nem is volt soha piros telefon, ám volt helyette valami más, valami sokkal izgalmasabb!

Kovács Mihály piarista tanár legendás Mikromatjának tökéletesen működő replikáját is kipróbálhatják a látogatók június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján, a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán, ahol ismeretterjesztő előadásokat és interaktív bemutatókat is tartanak.

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy szovjet emberes holdprogram. Ennek létét ugyan a nyolcvanas évek legvégéig tagadták a kontinensnyi ország politikusai és űrkutatói, de ma már tudjuk: a hatvanas-hetvenes években nemhogy egy, hanem mindjárt kettő olyan terv is létezett, amely azt célozta, hogy szovjet űrhajósokat juttasson a Hold közelébe. Az egyikben az L1 jelű könnyített Szojuz-űrhajót zavarták volna körbe a Hold körül, majd egyenesen vissza a Földre. Ez a koncepció olyannyira közel jutott a megvalósuláshoz, hogy a felkészített űrhajósok 1968 decemberében már leutaztak bajkonurba várva a startengedélyt a legfelsőbb körökből, mely azonban sosem érkezett meg. A Zond fedőnéven többé-kevésbé sikeres tesztrepüléseket végrehajtó L1-űrhajók elévülhetetlen érdeme azonban, hogy egy ilyen fedélzetén járták meg először földi élőlények, konkrétan teknősök égi kísérőnk térségét. Az L1-es indításához a ma Proton néven ismert hordozórakéta egy változatát, a másik, L3 jelű programhoz – melynek célja a szovjet ember holdfelszínre juttatása lett volna – pedig a még hatalmasabb, N1-rakétát használták volna. Ám e hordozóeszközök egyike sem volt éppen megbízható, főleg az utóbbi, amelynek mind a négy kísérleti startja teljes kudarccal végződött. De mit tegyen az ember, ha nem bízik annyira a rakétájában, hogy embert ültessen a hegyébe, mégis szeretné űrhajósait a Holdhoz juttatni? A szovjet szakembereknek ezzel a dilemmával is foglalkozniuk kellett, s éppen ez lett a legújabb Sokolébresztő témája.

Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – tájékoztatta a Semmelweis Egyetem az MTI-t. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat.

Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint, amit az MTI szemlézett, a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon.

Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján, amit az MTI szemlézett.

Egy korszak zárult le a Star Wars trilógia harmadik részében, melyet a kritikusok gyűlölnek, a közönség viszont nem annyira: a pörgős és akciójelenetekkel telezsúfolt utazást nem csupán önmagában, hanem az eddigi trilógiákat figyelembe véve próbáljuk értékelni, miközben arra is kitérünk, vajon mit is jelent a franchise napjaink mozis világában. A Star Wars: Skywalker kora című filmet 2020 januárjában a White Sam podcast első évadában beszéltük ki. Az adást a július 7-től hallható megújult White Sam felvezetéseként tesszük most elérhetővé a Parallaxis Univerzum csatornáin.

Királyi kitüntetést kapott Sir David Attenborough a wales-i hercegtől a televíziózás, a műsorkészítés és a természetvédelem területén tett szolgálataiért. Károly herceg szerdán, a windsori kastélyban tartott ceremónián adta át a kitüntetést a 96 éves természettudósnak – írja a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett.

Legújabb beszélgetésünkben a Ne nézz fel!-t, a Netflix tavalyi szatirikus katasztrófa sci-fijét vitattuk meg történeti és tudományos szempontból egyaránt. Egy olyan filmet, amiben minden egyes karakter valamilyen szempontból idegesítően hülye, viszont talán éppen ettől ad néha fájdalmasan pontos képet az Adam McKay rendező által elénk tárt görbe tükör. A 138 perces műben bőven találunk egyértelmű utalásokat a különböző politikai szélsőségek populizmusára a mély-trumpizmustól a túltolt PC-ig, találkozhatunk a klímaszkeptikusok, oltásellenesek és egyéb "szabadon gondolkodók" jellegzetes érvelési hibáival, a valóság érzékelésére teljes mértékben képtelen politikusokkal, az önmagát kereső, már a karrierje elején kiégett doktorandusszal, az életközépi válságban szenvedő csillagászprofesszorral, illetve a politikai és média-establishment megannyi prototipikus alakjával.

Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor. A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint, amit az MTI szemlézett, amennyiben ez idő alatt hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.

Mióta a Paramount bejelentette, hogy a Kelvin univerzum szereplőinek újraegyesítését tervezi a jövő karácsonykor mozikba kerülő tizennegyedik Star Trek filmben, sokat hallottuk a színészektől, hogy mennyire várják a forgatókönyvet és a végleges gyártási tervet. Most a Paramount stúdió új vezetője is megszólalt – írja a TrekMovie.