Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA tízmilliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-űrteleszkóp segítségével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény kedden az MTI-t.
A Parallaxis évadzárójában vendégünk volt Brian Schmidt amerikai-ausztrál csillagász és fizikus, akit a táguló világegyetemmel kapcsolatos kutatásai elismeréseként 2011-ben fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki. Az beszélgetést Vincze Miklós, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa készítette, és a tudományos témák mellett a borászkodás és a svéd királynak adott üveg is szóba kerül.
A 2018 júniusában megjelent adásunkban a részecskefizika, a klímakutatás és a földönkívüli élet rejtelmeibe nyerünk betekintést, ennek érdekében pedig állandó fizikusunkat, Miklóst ostromoljuk a kérdéseinkkel. A szomszédos bolygók figyelése olyan tanulságokkal szolgálhat az emberiségnek, amik az idegen élet keresésénél, és a klímamodellek alkalmazásánál is hasznosulhatnak.
Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.
Az uborkaszezon tiszteletére annak jártunk utána egyszerű laborkísérletünkben, hogy be lehet-e csapdázni a fényt egy áramló vízsugárba. A válasz meglepő módon: igen, hála a teljes belső visszaverődés jelenségének. Ez teszi lehetővé, hogy optikai szálakon keresztül szinte veszteségmentesen továbbíthassunk információt, de még ahhoz is köze van, hogy a Baywatch-ban milyen útvonalon közelítette meg David Hasselhoff a fuldoklókat.
Ismét szalagot fűztünk a White Sam lejátszóiba, már csak azért is, mert a filmes kibeszélő új kiadása nosztalgikus klasszikusokat, gyerekkorunk mozis, tékás és tévés filmélményeit tárgyalja ki, a sci-fi, kaland és fantasztikum zsánerében, és a sort azonnal egy képernyőkről rég eltűnt, de kultikus címmel, az 1984-es Az utolsó csillagharcos (The Last Starfighter) kibeszélésével kezdjük.
A Mars egész felszínét körbefotózta egy kínai űrszonda és a Csu-Zsung marsjáró tavaly május óta – közölte a kínai űrhivatal szerdán. A Tienven-1 2020-ban indult útnak és tavaly májusban érkezett meg a vörös bolygóhoz. A magával vitt marsjáró május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon, és azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített.
A SzubZsáner ötödik, júliusi adásának vendége Martin Kay, akivel az Eastern című regényéről, illetve az ebből készülő trilógiáról beszélgettünk a Mondocon apropóján, ami július utolsó hétvégéjén lesz a BOK sportcsarnokban. Maga a mű ugyanis egy manga jellegű posztapokaliptikus western, de a vadkelet kitalált tájain játszódó történet, mely felhasználja mind a science-fiction, mind a fantasy zsánerének vonásait.
Mivel Brünnben is épp lecsengőben van a vizsgaidőszak, a legújabb Sokolébresztőhöz sikerült végre Skype-közelbe hoznunk állandó szakértőnket, Werner Norbertet, aki időközben megkapta professzori kinevezését a Masaryk Egyetemen, amihez ezúton is gratulálunk. Természetesen a vizsgáztatáson és a professzorkodáson kívül sem tétlenkedik Norbi és csapata, most például egy ultraibolya űrtávcső tudományos-technikai tervezésével foglalkoznak. Az eszköz neve Quick Ultra-VIolet Kilonova surveyor (QUVIK) lenne, s ha a tervet elfogadják, néhány éven belül el is indulhat az űrbe.
A gyomor és bélrendszeri megbetegedést okozó vírusok – ilyen például a rotavírus –, akár három napig is fertőzőképesek maradnak az édesvízben a mikroműanyagokhoz tapadva – állapították meg a Stirlingi Egyetem kutatói arra figyelmeztetve, hogy ez potenciális egészségügyi kockázatot jelent.
2018 áprilisában megvizsgáltuk a Csillagkapu sorozatok tudományos hátterét és a szériák vizuális megjelenést is, emellett pedig beszélgettünk még a fekete lyukakról és az Einstein–Rosen‑hídról, ráadásul az is kiderült, hogy Ádámnak van egy Csillagkapu: Atlantiszos tetoválása. Még több tudományos és fantasztikus élmény, valamint minden, amit a csillagkapuk fizikájáról tudni akartál a Parallaxis korábbi, felújított adásában!
Sokáig keresték a módját annak, hogyan lehetne minden egyes árucikket biztonsággal azonosítani. Először az 1930-as években lyukkártyákkal próbálkoztak, mint amilyenekkel az első számítógépek működtek, de nem voltak túl praktikusak. Aztán 1974. június 26-án az ohiói Troy egyik bevásárlóközpontjában reggel 8:01-kor egy csomag gyümölcsös rágógumit lineáris vonalkóddal olvastak be a pénztárnál, és a kereskedelem világa örökre megváltozott. A csomagoláson a ma ismert és használt klasszikus UBC típusú vonalkód szerepelt, ami éppen ma, ennek a cikknek a megjelenésekor ünnepli születésnapját.
A Bakonyi Csillagászati Egyesület örömmel jelenti be, hogy a május 7-én a Ság-hegyről indított magaslégköri ballonunk, amely az Űrbatyu III nevet viselte, hosszú hányattatás után visszakerült hozzánk – írják lapunkhoz eljutatott közleményükben.
