Nagyjából háromszázmillió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében. Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.
Drónvezérlésű pókrobot, humanoid robot, továbbá matematika-oktató mobilalkalmazás is díjat nyert a 2020-as Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyen, amelynek döntőjét a napokban tartották meg a szekszárdi I. Béla Gimnázium és a Neumann Társaság szervezésében – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából.
Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása. Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései.
Egy Cuvier-féle csőröscet rekordidejű, 3 óra 42 perces merülését dokumentálták amerikai tudósok – számolt be róla a Nature tudományos lap. A mosolygó cet, azaz a Ziphius cavirostris korábban is kitűnő merülési képességeiről volt híres, most azonban a mérések bizonyították, hogy annál is ügyesebb búvár, mint a tudósok eddig vélték.
A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint. A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és több mint száz éven át megmarad a légkörben.
Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek.
Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon – jelentette be szerdán az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS). A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
A legfrissebb Sokolébresztőben, vagyis a Tilos Rádión jelentkező kozmikus háttérműsorunkban ezúttal a "lakossági űrhajózás" kérdését vettük górcső alá, vagyis azt, hogy 2020-ban mi a helyzet az űrturizmus világában. Szinte a legelső emberes űrrepülésekkel egyidősek az azt célzó tervek, hogy ne csupán makkegészséges, alaposan kiképzett, már-már polihisztorszámba menő profi szuperemberek, hanem hétköznapibb foglalkozásokat űző orvosok, mérnökök, újságírók, politikusok, vagy épp tanárok is helyet kaphassanak az űrhajók fedélzetén. S innen már talán csak egy lépés a fizetős űrrepülés ötlete, vagyis teljesen "outsider" átlagemberek megutaztatása. Már persze amennyiben egy milliárdos átlagembernek tekinthető...
Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – erről Kiss László csillagász beszélt az állami média M1 csatornájának keddi műsorában.
A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
