A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint. A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és több mint száz éven át megmarad a légkörben.
Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek.
Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon – jelentette be szerdán az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS). A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
A legfrissebb Sokolébresztőben, vagyis a Tilos Rádión jelentkező kozmikus háttérműsorunkban ezúttal a "lakossági űrhajózás" kérdését vettük górcső alá, vagyis azt, hogy 2020-ban mi a helyzet az űrturizmus világában. Szinte a legelső emberes űrrepülésekkel egyidősek az azt célzó tervek, hogy ne csupán makkegészséges, alaposan kiképzett, már-már polihisztorszámba menő profi szuperemberek, hanem hétköznapibb foglalkozásokat űző orvosok, mérnökök, újságírók, politikusok, vagy épp tanárok is helyet kaphassanak az űrhajók fedélzetén. S innen már talán csak egy lépés a fizetős űrrepülés ötlete, vagyis teljesen "outsider" átlagemberek megutaztatása. Már persze amennyiben egy milliárdos átlagembernek tekinthető...
Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – erről Kiss László csillagász beszélt az állami média M1 csatornájának keddi műsorában.
A modern génszerkesztés két úttörője, Emmanuelle Charpentier francia mikrobiológus és Jennifer Doudna amerikai biokémikus kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Oly korban élünk, amikor bárminémű esemény történik, szinte a tudományos hírekkel egyidőben születnek meg az adott témáról a mémek, azaz a rövid, vicces konzekvenciák. Sőt, gyakran épp ez a nyúlfarknyi szösszenet hívja fel a szélesebb közönség figyelmét egy-egy ismeretterjesztő információra. Így járt Erwin Schrödinger kvantummechanikai elmélete is.
A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás, azaz a hepatitis elleni küzdelemben. Jelenleg mintegy hetvenegymillió, hepatitis C-vel krónikusan fertőzött ember él a világon, ami csaknem egy százaléka a lakosságnak. Ebből látszik, hogy egy népegészségügyi szempontból nagyon jelentős betegségről van szó – mondta Schaff Zsuzsa Széchenyi-díjas orvos, patológus hétfőn az MTI-nek, hozzátéve, hogy az idei orvosi Nobel-díjjal kitüntetett kutatók a legelső lépést tették meg ahhoz, hogy megszabadítsák az embereket ettől az évente több százezer ember haláláért felelős betegségtől.
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum harmincegy százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia. Az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban bemutatott kutatás méréseihez galaxishalmaz-technikát használtak.
A 6G mobil rádiós technológiák nemzetközi kutatási projektjében vesz részt a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), az úgynevezett Hexa-X projekt tizenkétmillió eurós, tehát csaknem négy és félmilliárd forintos támogatást kapott az Európai Bizottságtól – közölte a SZTAKI az MTI-vel.
Isaac Newton korszakalkotó Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (a természetfilozófia matematikai elvei) című művében már 1687-ben leírta az égi mechanika, a bolygómozgások összes fontosabb összefüggését. Azt is megmutatta, hogy – legalábbis elvileg – lehetséges akármilyen tárgyat a Holdéhoz hasonló Föld körüli röppályára juttatni. Tapasztalati tény, hogy minél gyorsabban dobunk el vízszintesen egy labdát (malomkövet, zongorát, műholdat) annál messzebb esik le. Ám mivel Földünk gömbölyű, léteznie kell egy olyan kezdősebességnek, amelynél leesés helyett az elhajított tárgy körberepüli bolygónkat, s esetleg fejbe talál minket. Ez a sebesség azonban nem kisebb, mint 8 km másodpercenként, ráadásul tovább nehezíti a helyzetet, hogy minél gyorsabban repül az objektum, annál jobban fékezi a légellenállás. Ezért 100 km-nél alacsonyabban – ott gyakorlatilag már vákuum van – nem is érdemes próbálkoznunk. Nem csoda hát, hogy évszázadokat kellett várni, hogy az elméletben végtelenül egyszerű ötlet megvalósuljon.
A Balaton vize jobban algásodik a rövid, intenzív hőhullámok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) vízi mezokozmosz rendszerében végzett első átfogó kutatás előzetes eredményeiből. A nyáron zajlott, egy hónapig tartó kísérletről Vad Csaba, az intézet kutatója számolt be az MTI-nek.
