Bár hétfőn elmaradt a Sokolébresztő a Tilos Rádióban, mi itt, a Parallaxis Univerzumban nem szerettük volna, hogy Sokolébresztő nélkül maradjatok. Ezért most egy különleges adást hoztunk el nektek a covid-időszakból: az eredetileg 2020. április 5-én bemutatott, eddig a csatornáinkon nem elérhető epizódban Werner Norbival beszélgettünk a mesterséges intelligencia és a robotika szerepéről az űrkutatás jövőjében – humanoid robotokról, autonóm űrszondákról és arról, vajon ki teszi meg az első lépést a Marson: ember vagy gép?

Egy hírhedt görög, Paragoulis uralja Miami kaszinóit és fogadóirodáit, de O’Connor admirális megelégeli a bűnt és hadat üzen az alvilágnak. Az ügyet Johnny Firpo hadnagyra bízza, aki mellé akarva-akaratlanul csatlakozik féltestvére, Charlie, a volt szerencsejátékos. Charlie betanítja öccsét a kártyatrükkökre, így együtt szállnak szembe Paragoulisszal és embereivel. A testvérpár ököllel, humorral és stílussal takarítja ki a kaszinókat a Bud Spencer és Terence Hill podcastünk következő, És megint dühbe jövünk (1978) című filmről szóló adásában.

A Mars bolygó a sci-fi filmek örök kedvence, számtalan alkotás fontos helyszíne volt már. Gondoljunk csak a Mentőexpedíció (2015) tudományos hitelességére, a Vörös bolygó (2000) kalandjaira vagy éppen a Total Recall – Az emlékmás (1990) futurisztikus Mars-kolóniájára, amelyet a Parallaxis Podcast aktuális részében vizsgáltuk tudományos szempontból. A filmvásznon látott izgalmakat a valóság sem hazudtolja meg: az utóbbi évek Mars-kutatásai rengeteg új felfedezést hoztak. Az alábbiakban tíz olyan tudományos érdekességet gyűjtöttünk össze a Marssal kapcsolatban, amelyek talán kevésbé kerültek reflektorfénybe, pedig lenyűgöző képet festenek a vörös bolygóról.

Milyen az, amikor amikor a digitális terek nemcsak kiegészítik, hanem részben már helyettesítik is a valóságot? Amikor a közösségi élmények, a játék, a munka, sőt az identitásaink is egyre inkább a virtuális világokban formálódnak? Mi is pontosan a metaverzum, és miért foglalkoznak vele ennyit a techcégek, a marketingesek, sőt a kultúrakutatók? Hol tart most ez a fejlesztés, és hová tart? Lehet-e valódi közösségeket, gazdaságokat, identitásokat felépíteni digitális avatarokkal és platformokon keresztül? Vajon mit veszítünk közben – ha veszítünk egyáltalán – a fizikai valóságból? Ezzel a témával foglalkozik a Médiazabálók évadzáró része.

Mai filmünkben egy átlagos dolgozó kisember felfedezi, hogy az élete és emlékei valójában mesterséges eredetűek. Miután a valódi emlékei nyomába ered, egy marsi lázadás közepébe keveredik, miközben megkérdőjelezi a valóság és az identitás határait. A Parallaxis legújabb részében a Total Recall – Az emlékmás (1990) című filmet vizsgáltuk tudományos szempontból.

Bútorpara Takácséknál, Feri féltékenykedik, Jutka meg titkolózik. Etust egy amerikai ajánlat csábítja, Julcsi cipőt venne apjának, de nem csak a méret a kérdés. Szelényi exneje betoppan, kamasz orvvadászok garázdálkodnak, a csótányirtással pedig gond van. Gábor Gábor üzletel, Bőhm bácsiúr bénázik – csak a szokásos a gazdagréti lakótelepen. Mindez a Lantos utca 8. – a Szomszédok podcast huszonharmadik fejezetében!

Michael Knight és KITT egy különleges, kizárólag alternatív üzemanyaggal hajtott járművek számára indított országos autóversenyre neveznek be, amelynek célja a technológiai újítások bemutatása. Miközben részt vesznek az eseményen, nemcsak a szabotőr kilétére kell fényt deríteniük, hanem egy elszánt riporternő is a figyelmük középpontjába kerül, aki nem mindig tartja szem előtt a saját biztonságát. A Helló, Pajti – a Knight Rider podcast aktuális adásában a Túlbuzgó újságíró (1983) című részről beszélgettünk.

Folytattuk Pál Andrással az űrszemét tematikát a Sokolébresztőben: ahogy egyre több műholdat állítunk Föld körüli pályára, bekövetkezhet-e olyan ütközéslavina, aminek hatására tönkremegy egy csomó műhold, és elzáródik számunkra a világűrbe vezető út? Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, és persze röviden megemlékeztünk Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtti startjáról is.

Mi történik akkor, amikor a médiafogyasztás már nemcsak passzív befogadás, hanem közösségi élmény és identitásformáló erő? Amikor komoly önmeghatározássá, hobbivá, vagy akár életformává válik a rajongás? Mit jelent ma rajongónak lenni? Hogyan szerveződnek, alkotnak, sőt, időnként irányítanak a rajongói közönségek? Hol húzódik a határ a rajongás, a fogyasztás, és a kulturális részvétel között? És hogyan alakítják mindezt a platformlogikák, az algoritmusok, és a márkák, amelyek egyre inkább számítanak a fandomban rejlő gazdasági és érzelmi tőkére? A fandomok koráról szól a Médiazabálók aktuális része.

Bud Spencer és Terence Hill neve egybeforrt a vidám, bunyókkal teli filmekkel – a két színész barátsága és utánozhatatlan párosa generációk kedvence. Bár szinte mindenki ismeri ikonikus közös filmjeiket és jellegzetes poénjaikat, akad jónéhány kulisszatitok, amiről még a rajongók közül is kevesen hallottak. Az alábbiakban 10 kevéssé ismert, ám annál érdekesebb tényt gyűjtöttünk össze a Spencer–Hill-duó közös karrierjéről, elsősorban híres filmjeik forgatásaihoz, illetve A mi hangunk mélyebb című kibeszélő podcast-sorozatunkhoz kapcsolódva.

A filmben a valódi személyről mintázott Amorth atya felhatalmazást kap a pápától, hogy ördögűzést hajtson végre, és feltár egy jelentős összeesküvést a Vatikánon belül. Ahogy Amorth a vizsgálata során halad előre, kiderül, hogy ugyanazzal a démonnal áll szemben, akivel korábban a katolikus egyház már megvívta harcát. A Screamcast legújabb részében A pápa ördögűzője (2023) című filmről beszélgettünk.

A legújabb Parallaxisban egy olyan jelenkori társadalmat ismerhetünk meg, ahol az emberek mindennapi életét technológiai csodák és felvilágosult társadalmi normák határozzák meg. A Holnapolisz (2015) a tudomány, a jövőbeli társadalom, a technológia fejlődésének etikai kérdéseit feszegeti, miközben arra a kérdésre is választ keres: hogyan hatnak a tudományos újítások az emberi életminőségre, az egyéni szabadságra és a társadalmi felelősségvállalásra.

Marshall Cahill egy technológiai fejlesztésekkel foglalkozó cég vezetője. Amikor kollégája, Howard Nicholson azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hoz egy kínos titkot, Cahill megöli őt. A titok lényege, hogy Cahill fia, Neil a hírnevét egy halott tudós ötletének ellopásával alapozta meg. Bár Mrs. Nicholson tud a botrányos ügyről, nem segíthet Columbónak, mivel Neil pszichológusaként köti a titoktartás. A nyomozó azonban más úton jut előre: egy fiatal zseni, Steve Spelberg és robotja, MM7 segítségével próbálja megoldani az ügyet a Csak még egy kérdés – a Columbo podcast legújabb epizódjában a Columbo és az MM7-es robot (1974) című részében.

Az X-Akták a 90-es évek egyik legikonikusabb sci-fi sorozata, amely az FBI két különleges ügynöke, Fox Mulder és Dana Scully paranormális eseteit követte nyomon. A sorozat 1993-as indulása óta kultikus rajongótáborra tett szert, és számtalan érdekesség, legenda és kulisszatitok kering róla. Sokan tudják például, hogy "Az igazság odaát van!" szlogen gyakran feltűnik, vagy hogy a főcímzenéjének fütyülős dallama mindenkit kiráz a hideg. De még a legelhivatottabb X-Akták rajongóknak is tartogat meglepetéseket a sorozat története. Az alábbiakban 10 kevésbé ismert, de igazán érdekes (spoilereket is tartalmazó) tényt gyűjtöttünk össze az X-Aktákról, amelyek valóban hozzáadott értéket jelenthetnek minden fanatikusnak és érdeklődőnek. Készülj fel néhány döbbenetes kulisszatitokra és történetre, amit talán még te sem ismertél!