Nyilvános meghallgatást tart kedden az amerikai kongresszus hírszerzési bizottsága az UFO-észlelések lehetséges nemzetbiztonsági fenyegetéseiről – jelentette a konzervatív amerikai Fox televízió, amit az MTI szemlézett. A hírcsatorna fontosnak tartotta kiemelni, hogy a testület legutóbb ötven éve foglalkozott azonosíthatatlan repülő tárgyak ügyével.
Bár a hot dog eredete nem teljesen tisztázott, valószínűleg a németek a bécsi wienerwurst és a frankfurti virsli alakja miatt kezdték a tacskóhoz hasonlítani, ami németül ugye dachshund, amit az Államokba kivándorló honfitársaik red hot dachshund néven árusítottak. Elmondjuk a vörös dögös tacskó születésének történetét.
A legújabb Sokolébresztőben szinte már-már állandónak tekinthető és valóban állandó szakértő vendégeinkkel, vagyis a heildelbergi Max Planck Csillagászati Intézetben dolgozó Detre Örs Hunorral és a Konkoly Obszervatóriumban termelő Pál Andrással tárgyaltuk ki az űrcsillagászat fejleményeit. Mi történik a század eddigi egyik legnagyobb tudományos-technikai csodájával, vagyis a James Webb Űrtávcsővel, aminek megalkotásában Örs igen fontos részt vállalt? Hát a Sokolébresztő kedvenc kisműholdjaival, melyek magyar fejlesztésű detektorokkal a fedélzetükön gyűjtik az adatokat a rejtélyes kozmikus gammafelvillanásokról? Kiderül az adásból!
Robert Zemeckis legendás időutazós mozisorozata klasszikus szinkronnal a Corvin moziban! Mint talán sokan tudják, a filmekhez kétféle szinkron is készült: az eredeti, amivel most ismét látható lesz 1987 és 1990 között, a második változat pedig 2002-ben. Mindkettőben Rudolf Péter szinkronizálta a Michael J. Fox által alakított Martyt és még néhány általa játszott felmenőjét és leszármazottját, míg Christopher Lloyd Brown dokijának a 2016-ban elhunyt Rajhona Ádám kölcsönözte hangját, de a további szereplőket illetően rengeteg magyar hang változás történt. Úgyhogy aki a csodálatos klasszikus szinkronjával szeretné újra átélni a kalandot, az már megvásárolhatja jegyét a korlátozott ideig tartó vetítéssorozatra.
Van egy hang, amit az Egyesült Államokban tilos leadni a tévében vagy rádióban, nem használhatják reklámokban, filmekben és sorozatokban sem, és nem, nem a South Parkból ismert úgynevezett barna hangról van szó! Az egész országot érintő esemény során ugyanis fontos a hatékony központi kommunikáció, ezért hozták létre a vészhelyzeti riasztórendszereket.
James Cromwell a hírhedt állatvédő szervezet, a PETA pólójában tűnt fel egy manhattani Starbucksban, majd másodmagával egy extrém erős ragasztóval a pulthoz ragasztotta a tenyerét, ezzel kívánt tiltakozni az ellen, hogy a népszerű kávéhálózat drágábban értékesíti a vegán tejet – számolt be róla nemrégiben az IGN.
Először sikerült növényt termeszteni Holdról származó talajon: a Floridai Egyetem kutatói lúdfüvet neveltek az Apolló-11 asztronautái által hazahozott talajmintán. A kísérletben arra kerestek választ, hogy a Holdról származó durva por alkalmas-e növénytermesztésre, és a későbbi Hold-expedíciók űrhajósai tudnak-e majd élelmet termeszteni maguknak.
A SzubZsáner harmadik adásában témánk Douglas Adams és a Galaxis útikalauz stopposoknak című regényfolyam, vendégünk pedig Ivanics Ferenc, a Bakonyi Csillagászati Egyesület alapító tagja és törzsgyökeres sci-fi rajongó. A témaválasztás sem véletlen, ugyanis van egy jelentős dátum május hónapban, méghozzá május 25, ami idén szerdára esik. Ez pedig nem más, mint a nemzetközi törölköző nap, amiről minden valamire való sci-fi rajongó tudja, hogy Douglas Adamshez és a Galaxis útikalauz stopposoknak című műhöz kapcsolódik.
Újabb sikeres felbocsátáson van túl az UPRA (Universal Platform for Robotics and Aerospace) csoport! Ráadásul egy nagyon különleges hasznos teher is helyet kapott a modulon, egy eljegyzési gyűrű! Egybekelni készül ugyanis a csapat két tagja, Bodó Zsófia és Góczán Bence, így a csapat ezzel a nem mindennapi magaslégköri utazással lepte meg a párt – illetve a pár hölgy tagjának jegygyűrűjét.
Teljes holdfogyatkozás kezdődik hétfőn hajnalban, amely Magyarországról is megfigyelhető lesz napkelte előtt, részleges holdfogyatkozásként a látóhatáron. Mint az MTI által szemlézett Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében olvasható, május 16-án, egy viszonylag hosszú teljes holdfogyatkozás várható.
Vannak olyan alkotások, előadók, kulturális jelenségek, amelyek vagy akik egyszerűen szakterületük csúcsát képviselik. Még ha valaki esetleg az egész műfajt en bloc elviselhetetlennek is tartaná és mélységesen megvetné, még akkor is, pusztán objektív mérlegelés eredményeképpen is be kellene látnia, hogy ami Oszvald Marika az operett, vagy Marcell Duchamp a dadaista szobrászat világában, az a mindmeghalunk-ufós-csillagossávos-műanyaghazafias-trash-mozi-hőseposz zsánerében csakis a mindörökre felülmúlhatatlan A függetlenség napja lehet. Azt gondolom, hogy nem csak 1996-os gyermeki önmagunk mindent magába szívó nyiladozó elméje miatt égett a retinánkba vagy tudatalattinkba az a képsor, amikor Will Smith az ejtőernyőjébe csavarva vonszolja maga után a kaliforniai (vagy új-mexikói?) sivatagban a rusnya polipszerű űrlényt, vagy amikor az USA elnöke azt mennydörgi, hogy "atomot a bestiáknak". A városok fölött lebegő hatalmas csészealjak látványáról nem is beszélve. Szóval, habár sokat ekéztük manapság a stuttgarti német Roland Emerichet, de ezt az egyet meg kell neki hagyni: A függetlenség napjával új szintre emerte az amerikai katasztrófa-sci-fit. Az immár több mint negyedszázados filmről beszélgettünk a legfrissebb Parallaxis podcast keretében.
A legújabb Sokolébresztőben Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője vendégeskedett. Hozzá jellemzően akkor szoktunk fordulni, amikor a műholdas távérzékeléssel, katonai űrfelderítéssel illetve kelet-ázsiai űrtevékenységgel kapcsolatos témák válnak aktuálissá, s most sem volt ez másképp. A szomszédban dühöngő háború ugyanis nap mint nap felhívja a figyelmet a különböző elektromágneses sugárzástartományokban (a látható fénytől az infravörösön át a rádióig) vizsgálódó "kémműholdak" stratégiai fontosságára a modern hadviselésben. Láthatjuk ezt az akciófilmekben is, ahol a különleges ügynököket vagy harcosokat mindentudó háttérembereik gyakorlatilag bármely pillanatban el tudják látni néhány centiméteres felbontású műholdképekkel, melyek a nap huszonnégy órájában lefedik a Föld minden pontját, sőt mindenféle varázslatos hollywoodi algoritmussal tetszőlegesen élessé javíthatók, lehetővé téve rendszámok leolvasását, vagy arcok felismerését és hasonlókat. Sejthetjük, hogy ez azért nem olyan egyszerű a valóságban, mint a mozivásznon: a Földet nagyjából másfél óránként poláris pályákon megkerülgető felderítőholdaknak jellemzően napokat kell várniuk ahhoz, hogy újra egy adott földrajzi hely fölé kerüljenek, s még a legnagyobb tükörátmérővel sem valószínű, hogy 6 cm-esnél kisebb részleteket észlelhetnek. Persze mondanunk sem kell, hogy sokszor csak okos találgatásokba tudunk bocsátkozni az űrbéli haditechnikával kapcsolatban, hiszen az erre vonatkozó adatok nagy része természetesen titkos. De azért elmélkedni lehet a témáról.
Harmadik alkalommal emelkedik a magasba az Űrbatyu nevű szonda, mely ismét a közeli világűr tartományát vizsgálja majd kamerájával és műszereivel. Az Űrbatyu III szondán a sztratoszférába utazik egy Insta360 One R virtuális valóság kamera, hogy igazán egyedi felvételekkel örökítse meg az izgalmas utazást.
