Bár elég erős a mezőny és nagy a tülekedés a Minden Idők Legagyatlanabb Ám Tudományosnak Látszani Akaró Filmje (MILÁTLAF) címért zajló versenyben, azt gondoljuk, hogy Jon Amiel rendező 2003-as klasszikusa, A mag (The Core) elég komoly eséllyel szállna ringbe a képzeletbeli elismerésért. Ha esetleg kimaradt volna: ez az a mozi, amiben a Föld magjában működő köráram egyszer csak megáll, s ezzel egyik napról a másikra összeomlik bolygónk mágneses tere. A pészmékeres emberek összeesnek, a Trafalgar téri galambok nekirepülnek a házaknak, az űrrepülőgép félrenavigálódik és hol máshol, mint Los Angeles belvárosában kénytelen leszállni. És mindez még csak a film első negyed órája volt. A későbbiekben a mű emeli a tétet, mi pedig egyre mélyebbre szállunk a tudományos színvonalban, meg sem állva a Föld középpontjáig. Viszont mindeközben remekül szórakozunk az önmaga paródiájának tekinthető alkotáson.

A kilencvenéves William Shatner, aki az eredeti Star Trek sorozatban Kirk kapitány szerepében szerzett hírnevet, most felszállt egy szuborbitális űrhajó fedélzetére, amely a világűr peremét súrolta, mielőtt ejtőernyővel landolt volna, és ezzel Shatner lett a legidősebb ember, aki valaha is utazott az űrben – írja a CNN Business.

November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.

Az amerikai űrkutatási hivatal Perseverance marsjárója által a vörös bolygón készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter – amely ma száraz és szél által lekoptatott mélyedés – egykoron egy nyugodt tó volt, amelyet egy kicsiny folyó táplált mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt.

A Csang'o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) Irány az űr! elnevezéssel háromfordulós, űrkutatási csapatversenyt hirdet a magyarországi és a határon túli középiskolások számára.

Schuminszky Nándor "feneketlen" magán űrhajózási archívuma, mely lakásában, egy mátyásföldi társasház negyedik emeletén terpeszkedik, véleményem szerint egy valódi nemzeti kincs. Az űrkorszak kezdetétől napjainkig újságcikkek, nemzetközi folyóiratok, könyvek, relikviák, világűrt megjárt műszerek és alkatrészek, makettek, poszterek sokasága, meg persze a terabájtokban mérhető digitalizált anyag aligahnem a világon egyedülállóvá teszi ezt a gyűjteményt. Bizonyára léteznek nagyobbak is, ha máshol nem, hát az űrügynökségek meg a nagy múzeumok kezelésében, de olyan, ami egyforma részletességgel fedi le a korabeli amerikai és szovjet programokat is egy helyen, aligha. És éppen egy amerikai és szovjet vonatkozásokkal is bíró űrepizód okozott néhány éve alapos fejtörést a gyűjtőnek. Ugyanis az archívum rendezgetése során kezébe akadt egy fekete-fehér MTI-fotó 1970-ből, az alábbi hivatalos képaláírással: „Murmanszk. Átadták az Egyesült Államok képviselőjének az Apollo program keretében felbocsájtott kísérleti kapszulát, amelyet szovjet halászok fogtak ki a Biscayai-öbölben.” Sok mindenről hallhattunk már az emberes űrprogramok elmúlt hatvan évében, például az óceánban elsüllyedt űrkabinról, és persze történtek kényszerleszállások a Gemini és a Szojuz-programokban is. Nade olyanról, hogy egy amerikai Apollo-űrhajót szovjetek, nopláne "halászok" leltek volna meg, nemigen értesültünk. Mi állhat a rejtélyes és kirívóan aluldokumentált hidegháborús történet hátterében? Ennek eredtünk a nyomába magával Schuminszky Nándorral a legutóbbi Sokolébresztőben.

A földtörténet egyik legmarkánsabb ugrásszerű éghajlatváltozását, az Antarktisz eljegesedésével járó ősi globális lehűlés dinamikáját modellezték újszerűmódon, laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk együttes alkalmazásával magyar fizikusok és geológusok. A tudományos csapat tagja Vincze Miklós, a Parallaxis Univerzum felelős szerkesztője is.

Október 17-én, vasárnap délután szeretettel várunk a Tudományos Újságírók Klubja és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által 2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában részesült, 2020-ban és 2021-ben magas színvonalú blogként elismerő oklevéllel jutalmazott Parallaxis Univerzum podcastjének élő kerekasztal-beszélgetésén!

A Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) tudósai a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium segítségével vizsgálták a GW Orions csillagrendszert. Az ebben lévő három csillag körüli három porgyűrűt elemezték, amelyek kulcsfontosságúak a bolygóképződés szempontjából .

Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette.

A munkamentes világgal és az automatizálás témájával foglalkozik Ottonie von Roeder német iparművész Robotiskola and Friends című kiállítása, amely csütörtöktől látható a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, azaz a SZTAKI-ban.

Az ENSZ által fenntartott kormányközi éghajlatváltozás-ügyi bizottság (Intergovernmental Panel on Climate Chnage) helyzetértékelő jelentései olyasvalamik, amiket nem árt komolyan venni. A természettudományos vonatkozások mellett a klímahelyzet gazdasági és társadalmi hatásait is vizsgáló testület 1990 óta többé-kevésbé szabályos öt-hét éves időközönként megjelentet egy-egy vaskos meta-tanulmányt. Ezekben többezer szakcikk eredményeit áttekintve javaslatokat fogalmaznak meg a világ döntéshozó politikusai számára arról, hogy hogyan is kellene tovább éldegélnünk egyre szűkebbé váló bolygónkon úgy, hogy közben ne gyújtsuk magunkra a házat.

Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben. Az egyik faj a Ceratosuchops inferodios nevet kapta, mivel a kutatók a pokol gémjeként írták le, vadászstílusa ugyanis hasonlíthatott a gázlómadáréra. Homlokán kicsiny szarvak és koponyadudorok voltak. A másikat Riparovenator milnerae-nak nevezték el a közelmúltban elhunyt Angela Milner paleontológus tiszteletére.