2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését

2021. július 09. - emTV.hu

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely háromszáz kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy háromszázezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek.

brain-4961452_1280.jpg

Bővebben

Szovjet-orosz űrkutatás a filmvásznon

Planetocast #4

Здравствуйте дорогие друзья в мире российского кино, azaz üdvözlet kedves barátaink az orosz filmek mozijában! A villanyt kapcsoljuk le, vegyük elő a savanyú uborkát és a vodkát, mellé egy kis ruszlit, és kezdjünk! Это будет интересное приключение, azaz ez egy érdekes kaland lesz!

planeto_ep4.jpg

Bővebben

Több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön

Még a Télapó is ledobta a textilt

A finnországi Lappföldön több mint száz éve nem mértek olyan meleget, mint vasárnap, az idei június pedig az eddigi legforróbb volt az országban. A skandináv országokban az elmúlt hétvégén szintén rekordközeli hőmérsékleteteket mértek, néhány helyen 34 fokot is – számolt be róla a The Guardian online kiadása.

Bővebben

Több fa ültetése növelheti a csapadékot Európában

Az erdős területekre több eső hullik, mint a mezőgazdasági területekre

Mezőgazdasági területek erdősítése átlagosan 7,6 százalékkal növelhetné meg a nyári esőket Európában – állapították meg a Zürichi Műszaki Egyetem Légkör- és Klímakutató Tudományos Intézete és a Newcastle-i Egyetem kutatói statisztikai elemzések és modellezés révén.

fields-601209_1920.jpg

Bővebben

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

A hosszú életű dinoszauruszok hajlamosabbak voltak a kihalásra

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott eredményeik szerint az aszteroidabecsapódás okozta hirtelen kihalás előtt már nagyjából tízmillió éve csökkenőben volt a dinoszauruszok száma – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

dinosaur-4443423_1280.jpg

Bővebben

Richard Branson július 11-ére tervezi az űrutazását

Az űrjármű kilencven kilométeres magasságig fog feljutni

Richard Branson angol milliárdos július 11-én repül a világűr peremére – idézte a BBC hírportálja a bejelentést. Branson cége, a Virgin Galactic által az Egyesült Államokban két évtizede fejlesztett Unity rakéta hátsó ülésén lesz utas. Az űrjármű kilencven kilométeres magasságig fog feljutni, a fedélzetén utazók így kapnak pár percnyit a súlytalanságból, és megnézhetik a Föld görbületét.

Bővebben

Pareidolia, avagy arcok és alakok a Naprendszerben

2015 óta tudjuk, hogy hogy a Plutónak is van szíve

A pareidolia egy pszichológiai jelenség, egy illozórikus érzet, melynek során például arcokat és alakzatokat vélünk felfedezni ott, ahol valójában nincs semmi ilyesmi. Biztos mindenki játszott már olyat, hogy a felhőkbe próbált valamilyen alakot belelátni. Nos, ekkor is a pareidoliának hódolt. De például ezen alapul a Rorschach-teszt is.

Bővebben

A Vénusz felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy élet keletkezhessen

A legzordabb körülményekhez edződött mikrobák sem élnék túl

A Vénusz bolygó felhői egyszerűen túl szárazak ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja.

Bővebben

"For all Mankind", alternatív űrtörténelem

Sokolébresztő #109

A Tilos Rádióban kéthetente jelentkező kozmikus háttérműsorunkban ezúttal a közelmúlt számomra legkedvesebb televíziós sorozatáról, a For All Mankind címűről folyt a szó. Az Apple+ által kitermelt alternatív-történelmi alkotás két évadja egy olyan világba kalauzol el minket, amelyben 1969 nyarán nem Neil Armstrong, hanem a szovjet Alekszej Leonov lesz Földünk első küldöttje a Hold felszínén, ahol Richard Nixont első ciklusa után Ted Kennedy követi az elnökségben, vagy melyben John Lennon túléli az ellene tervezett merényletet, II. János Pál pápa viszont nem. Szóval egy nagyon ismerős, de mégis határozottan másmilyen történelembe, teret engedve sokunk kedvenc gondolatkísérletének: mi lett volna, ha az űrverseny nem "fékeződik le" a hetvenes években, hanem a megelőző évtized őrült tempójában folytatódik tovább?

for_all_mankind_appletvplus.jpg

Bővebben

Először figyeltek meg egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert

Három magyar kutatócsoport is részt vesz a projektben

Először figyeltek meg közvetlenül egy fekete lyukból és egy neutroncsillagból alkotott kettős rendszert – közölte kedden a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) az MTI-vel. Ezzel újabb hiányzó láncszemmel egészítette ki az extrém kozmikus jelenségekről alkotott ismereteinket a gravitációs hullámok detektálására létrejött LIGO-Virgo-KAGRA (LVK) együttműködés, amely az észlelést végezte és amelyben három magyar kutatócsoport is részt vesz.

Bővebben

Télen már az univerzum hajnalát vizsgálják majd a kutatók

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után jöttek létre a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint. A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését. Hiszen a világegyetem tágulása, és a fénysebesség miatt minél távolabbra látunk el az univerzumban, annál régebben történő dolgokat figyelhetünk meg.

banner-1240822.jpg

Bővebben

Szuperhold vs. sima Hold

Planetocast #3

“Ha ma este az égre nézünk, csodás jelenségnek leszünk szemtanúi: a Hold távcső nélkül is akkorának fog látszani, mint a telehold szabad szemmel!” Szabó M. Gyula fenti, mára szállóigévé vált mondatát gyakran felemlegetjük, ha a szuperholdról van szó. Nem véletlenül, hisz’ ebben a mondatban minden benne van, ami erről a természeti jelenségnek nem nevezhető dologról szól: a szenzáció látszata és az egyszerű, kicsit talán fapados magyarázat.

cover_youtube_ep3.jpg

Bővebben
süti beállítások módosítása