A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak a világon az elsők között sikerült megvizsgálniuk az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel hétfőn. A közlemény szerint az öngyógyításra képes vírus az egyik legrugalmasabb biológiai organizmus lehet.

A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország északkeleti részén lévő Veneto régióban élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Egy hatalmas, Clarke nevű csillagközi üstökös tart megállíthatatlanul a Föld felé, de valami hiba csúszik a számításokba, így az embereknek fogalmuk sincs arról, hogy a becsapódások elhozhatják a teljes pusztulást számunkra. A filmben a totális káosz, és tömeges pánik közepette a Gerard Butler által alakított John Garrity is menekülésre kényszerül családjával. Az elszánt férfi csak egy dolgot akar: eljuttatni szeretteit a Föld utolsó, védelmet nyújtó menedékére.

A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását, egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt. A kutatók szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Négy epizódból álló dokumentumfilm-sorozat debütált a Netflixen a Challenger űrsikló 1986-os katasztrófájáról, amely kitörölhetetlenné, a robbanás pillanatai vakuemlékké váltak egy generáció számára a tengeren túlon. A J.J. Abrams produkciós cége által készített, az Oscar-díjas dokumentumfilm-rendező, Daniel Junge és Steven Leckart által jegyzett sorozat a katasztrófa kibontakozását és utóhatásait mutatja be. A sorozat Challenger: Az utolsó repülés címmel látható a Netflixen.

Az aligátort héliumos hangon beszéltető kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét – írta a BBC hírportálja pénteken.

Kedves Távoli Jövőbeli Olvasóink! Egy felhívással fordulunk hozzátok. Ajánlót kellene írni a legújabb Parallaxis Podcasthez, amiben az időutazás logikai buktatóiról, no meg különböző sci-fikben való megjelenítéséről társalgunk. Az adásban kitárgyaljuk, hogy mi mindent képzelődtek össze a regényírók és tudósok a témakörben a 19. század végétől a nemrég bemutatott Tenet című Christopher Nolan-féle idővonalakat összegubancoló filmig. Ezt a mozit amúgy tisztességesen végignéztük és (jó spoileresen) meg is beszéljük. De biztosan Ti is láttátok már valami filmmúzeum-szerűségben vagy letöltöttétek az agyatokba. Szóval mindezt tömören, de érdekesen össze kellene foglalni, meg jó lenne még bele valami idétlen időparadoxonos poén is. Mivel nekünk nem jön az ihlet, csak bennetek bízhatunk, kedves jövőbeli olvasóink! Bennetek, és abban, hogy egyszer majd csak megoldódik az időutazás problémája, s akkor két egymást követő munkanap között bárki kiugorhat egy laza egyhetes mamutszafaris-síelős élményprogramra a jégkorszakba. És ha ez az idő elérkezik, akkor Ti, akik ezt a felhívást egy számunkra még elképzelhetetlen archívumban olvassátok, utazzatok vissza 2020-ba és küldjetek emailben egy remekbe szabott műsorajánlót a 33. Parallaxis Podcastről, s a tárgyba írjátok be: "műsorajánló a jövőből". A határidő: 2020. szeptember 16, vagyis tegnap. A legjobb pályamunkát megjelentetjük pontosan ezen a helyen, itt a blogon, ebben a posztban. Az emailben ne felejtsétek el megadni egy 2020-ban élő felmenőtök vagy gyermek önmagatok elérhetőségét, hogy átadhassuk hiper-szuper ajándékotokat.

Idén október utolsó éjjelén érkezik el az a történelmi pillanat, amikor elmondhatjuk majd, hogy immár húsz éve nem telt el egyetlen perc sem, amikor az Emberiség minden tagja egy bolygón tartózkodott volna. Ugyanis 2000 október 31-én indult útnak Bajkonurból a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) első alapszemélyzete: egy amerikai és két orosz űrhajós. Onnantól kezdve az űrállomás nőtt-nődögélt, a csapatok pedig egymásnak adták a stafétát. A 2000-ben még csupán három, busz méretű modulból (lakó- és munkaegységből) álló ISS időközben egy 450 tonnás futballpálya nagyságú monstrummá nőtte ki magát, melynek lekótere kettő Boeing 747-es belterével megegyező térfogatú, s jelenleg épp a 63. alapszemélyzet teljesít szolgálatot a fedélzetén.

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával – ismertette a kutatás eredményeit a BBC News.

A Meteoritkráter Expedíció célpontja a 121 millió éve kőmeteorit formálta, 9 kilométer átmérőjű, tóval fedett svédországi Mien romkráter és krátertó. Az asztroblém felszínalaktani formáit, impaktitjait, – környezettudományi szemmel – talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává.

Bemutatták Rubik Ernő A mi kockánk című könyvét pénteken a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az elmúlt csaknem fél évszázadban világszerte több mint 350 millió példányban elkelt Rubik-kocka történetét, az alkotó ehhez kapcsolódó gondolatait rögzítő kötet a következő hetekben számos külföldi országban is megjelenik.

Negyvenkettő nappal a legutóbbi beszélgetésünk után visszatérve, feltöltődve ugrottunk neki podcastünk új évadjának. Megfelelő agyi és lelkiállapotban ahhoz, hogy olyan általános érdeklődésre számot tartó, fontos kérdések megválaszolását bátorkodjuk megkísérelni, mint hogy létezik-e a Balaton, hogyan nézne ki a valóságban egy anyag-antianyag robbanás, vagy éppen, hogy hogyan határozható meg (ha ugyan egyáltalán), hogy mi és mi nem sci-fi.

Tűéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából.