2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjával, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Az ELTE kutatói beszálltak a krónikus gyulladásokkal és rákos áttétekkel vívott harcba

2020. január 22. - emTV.hu

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei, amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg, többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában.

cancer-389921_1280.jpg

Bővebben

Évmilliók óta alakítja a természetet az emberi tevékenység

Az emberi tevékenység évmilliók óta hatással van a természetre, egy új kutatás szerint ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok. A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el az új kutatás szerint.

sky-2996551_1280.jpg

Bővebben

Új immunológiai felfedezés lehet az alapja egy új rákterápiának

Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a "rák sok fajtáját gyógyíthassa" – számolt be róla a BBC hírportálja. A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata- mell-, tüdő- és más daganatos sejteket.

blood-1813410_1280.jpg

Bővebben

Két helyszínen szerezhetnek kvótákat a világversenyekre a magyar robotépítő csapatok

Hagyományosan Budapesten és Nyíregyházán rendezik meg februárban és márciusban a Magyar Ifjúsági Robot Kupa (MIRK) 2020-es válogatóversenyeit, a győztes csapatok idén Portugáliában és Franciaországban mérhetik össze tudásukat a nemzetközi robotépítő mezőnnyel.

hand-1571852_1280.jpg

Bővebben

Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését

Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését, a rizikóbecslő rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró szívelégtelen betegek azonosításában – olvasható a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika keddi közleményében.

tic-tac-toe-1777859_1280.jpg

Bővebben

Először fejlesztettek tollas szárnnyal repülő robotot

Először fejlesztett ki tollas szárnnyal repülő robotot a kaliforniai Stanford Egyetem kutatócsoportja, a PigeonBotot a galambok ízületeinek működése alapján alakították ki. A madarak tollaik legyezőszerű kinyitásával és visszazárásával változtatják szárnyuk alakját, így ügyesebben repülnek, mint a merev szárnyú drónok – számolt be a Sciencenews.org a Science Robotics tudományos lapban frissen publikált kutatásról.

Bővebben

Meglepte a kutatókat, hogy farkaskölykökkel is lehet labdázni

Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya. Az iScience tudományos lap friss számában svéd tudósok arról írnak, hogy a kutyák többsége számára természetes labdadobó és visszahozó játékhoz szükséges képesség a farkasokban is létezik.

wolf-3818343_1280.jpg

Bővebben

Hőszabályozó, szennyező anyagokat felfaló falfestéket alkottak kutatók

Hőszabályozó, energiát megtakarító, a szennyező anyagokat felfaló és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését segítő falfestéket fejlesztettek a Liverpooli Egyetem kutatói. Az európai városok felében az éves energiafelhasználás mintegy fele az épületek fűtésére és hűtésére megy el. A szénfelhasználás csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére a fűtés és hűtés hetvenöt százaléka fosszilis fűtőanyagokból származik, és csak tizenkilenc százalék megújuló energiákból – olvasható az Európai Unió kutatási és innovációs folyóiratában, a Horizonban.

blue-143734_1280.jpg

Bővebben

"Búvárkodva" gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember

A lélegzetét visszatartva akár kettő-négy méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

neanderthal-4731921_1280.jpg

Bővebben

A globális felmelegedés miatt nőhet az erőszakos bűncselekmények száma Amerikában

A klímaváltozás miatt évente akár több tízezerrel is nőhet az erőszakos bűncselekmények száma az Egyesült Államokban – erre figyelmeztettek új tanulmányukban amerikai kutatók. Ryan Harp és a tanulmány társszerzője, Kris Karnauskas, az egyetem légköri és óceántudományi karának adjunktusa 2018-ban az FBI bűnügyi adatbázisát és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) klímaadatait elemezte, kapcsolatot keresve a felmelegedés és a bűncselekmények aránya között, különösképpen a téli időszakban. A melegebb teleken ugyanis több erőszakos bűncselekmény, bántalmazás és rablás történik, valószínűleg azért, mert a kevésbé rossz idő több alkalmat nyújt az emberek közötti interakcióra – számolt be a tanulmányról az eurekalert.org portál.

offense-3198312_1280.jpg

Bővebben

A repülésirányítás (és egy könyv) dicsérete

Sokolébresztő #71

"Oké, repülésirányítók, figyelmet kérek! Ma az egész világ szeme rajtunk van, értünk szurkol mindenki. Eljött a mi napunk, és amit ma teszünk, arra örökké emlékezni fogunk. (...) Eljuttatjuk az első honfitársunkat a Holdra. A kockázat nagy, ez a munkánkkal jár. Nagyon sokat dolgoztunk, kemény időket éltünk át, de helytálltunk. És most itt az idő, hogy bizonyítsunk. Remek csapat vagytok, megtiszteltetés számomra, hogy a vezetőtök lehetek. Történjen bármi, én kiállok mindenért, amit ma tesztek. Sok sikert, és Isten áldjon bennünket!" (Kuti Zoltán fordítása).

Eugene F. "Gene" Kranz repülésigazgató az Apollo-program houstoni küldetésirányító termében (Mission Operations Control Room - MOCR) ezekkel a szavakkal buzdította a javarészt húszas éveikben járó mérnökökből verbuválódott geek-bajnokcsapatát a "White team"-et 1969. július 20-án. Néhány perccel később az Apollo 11 Eagle holdkompja megkezdte a leereszkedést égi kísérőnk felszínére, s a többi már történelem (amit alig fél éve mi is újraéltünk "valós idejű" Holdraszállás-közvetítésünkben).

2-restoredmiss.jpg

Bővebben

ENSZ: A Föld felszínének harminc százalékát kell védelembe venni 2030-ig

A szárazföldek és a vizek felszínének harminc százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint. A természet és a fajok pusztulásának megállítását a majdnem kétszáz ország részvételével októberben megtartandó biodiverzitási csúcstalálkozón vitatják meg, ez lesz a tizenötödik értekezlet a témában 1994 óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon.

hands-600497_1280.jpg

Bővebben
süti beállítások módosítása