2021-ben egymást érik a kerek űrévfordulók, így például idén lesz fél évszázada annak is, hogy először érkeztek emberalkotta tárgyak a Mars felszínére. A szovjet Marsz-3 űrszonda leszállóegysége 1971 december másodikán ráadásul állítólag sikeresen át is vészelte a NASA által mindmáig előszeretettel…

Az emberi civilizációnak energiára van szüksége. Az űrben ezt nehezebb megoldani, mint a Földön, viszont a jövőbeli űrkolóniák számára létszükséglet lesz a folyamatos energiaellátás. Jelenleg napelemes paneleket használnak, viszont ezeknek több hátránya is van. Az űrben ki vannak téve az…

Halkan surran a végtelen űrben a Starship. A földi Elon Musk XXI. századi formabontó interplanetáris álmai immáron hétköznapi utazgatások. Kellemes körülmények közt szelhetem át széltében-hosszában a galaxisunkat, sőt, még tovább is akár, hiszen hamarosan elérkezek a 40 Eridani hármascsillag körül…

A Koreai Szupravezető Tokamak Fejlett Kutatási (Korea Superconducting Tokamak Advanced Research) program, melynek célja egy fúziós reaktor megépítése és működtetése, nemrég rekordott állított fel. A 100 millió fokos plazma mintegy 20 másodpercig volt stabil. Ez azért nagy szó, mert ehhez a…

Az USA Mercury-programjának célja eredetileg nem kevesebb lett volna, mint minél hamarabb, de mindenképpen a Szovjetunió előtt embert juttatni a világűrbe. A tervhez 1959-ben kezdték válogatni az űrhajósokat, s kezdetben nyílt pályázat kiírásán törték a fejüket a frissen alakult NASA szakemberei.…

A kvantumteleportáció létszükséglet sok kvantuminformációs technológiához, többek között a nagy távolságú kvantumhálózatokhoz. A PRX Quantum folyóirat írása szerint a Caltech és a Fermilab kutatóinak sikerült egy kvantumteleportációra épülő kommunikációs hálozatot létrehozniuk.

Az űrturizmus egy nagy bevételekkel kecsegtető új üzletág, amibe több cég is szándékozik belépni. Ilyen a mostanában egyre jobb eredményeket elérő SpaceX, a Virgin Galactic, a Blue Origin, az Axiom, a Space Adventures, és a Boeing is. Lássuk hát a legjobb ajánlatokat:

Hétfőn elhunyt Chuck Yeager (1923-2020), a legelső ember, aki a hangnál sebesebben repült. 1947-ben a Bell X-1 kísérleti rakétarepülőgéppel. Óriási figura volt. Ismert, hogy a hanghatár áttörését két törött bordával hajtotta végre, az előző éjszakai kocsmázás (és ittasan lovaglás) eredményeként!

Mi, akik a Parallaxison írunk és beszélgetünk, hiszünk abban, hogy a tudományos ismeretterjesztés és a szórakozva tanulás valóban jobb hellyé teheti a világot. Ideális esetben egy olyanná, ahol az emberek mernek és tudnak jól kérdezni, és személyeskedés nélkül, egészséges szkepticizmussal…

A Parallaxis Facebook-oldalán e hét keddi posztomban emlékeztem meg a Luna-17 szovjet űrszonda elindulásáról, ami az első automata holdjárművet szállította a Holdra, hogy aztán november 17-én puha leszállást hajtson végre az Esők-tengerének nevezett holdi medencében.

Petzval József, a főként a Petzval-objektívről híres matematikus, fizikus, mérnök és tanár a hazai tudománytörténet nemzetközileg is elismert alakjai közé tartozik. Írásunkban dióhéjban életének és munkásságának legfontosabb állomásait idézzük fel.

Oly korban élünk, amikor bárminémű esemény történik, szinte a tudományos hírekkel egyidőben születnek meg az adott témáról a mémek, azaz a rövid, vicces konzekvenciák. Sőt, gyakran épp ez a nyúlfarknyi szösszenet hívja fel a szélesebb közönség figyelmét egy-egy ismeretterjesztő információra. Így…

Isaac Newton korszakalkotó Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (a természetfilozófia matematikai elvei) című művében már 1687-ben leírta az égi mechanika, a bolygómozgások összes fontosabb összefüggését. Azt is megmutatta, hogy – legalábbis elvileg – lehetséges akármilyen tárgyat a Holdéhoz…