2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban elismerő oklevélben részesült tudományos és fantasztikus univerzum


Embert az űrbe mihamarább: a Mercury-program

Parallaxis Podcast #41

2021. január 07. - Parallaxis Podcast

Az USA Mercury-programjának célja eredetileg nem kevesebb lett volna, mint minél hamarabb, de mindenképpen a Szovjetunió előtt embert juttatni a világűrbe. A tervhez 1959-ben kezdték válogatni az űrhajósokat, s kezdetben nyílt pályázat kiírásán törték a fejüket a frissen alakult NASA szakemberei.…

Tovább

Elhunyt az első ember, aki a hangnál sebesebben repült

Chuck Yeager 97 évesen hunyt el

Hétfőn elhunyt Chuck Yeager (1923-2020), a legelső ember, aki a hangnál sebesebben repült. 1947-ben a Bell X-1 kísérleti rakétarepülőgéppel. Óriási figura volt. Ismert, hogy a hanghatár áttörését két törött bordával hajtotta végre, az előző éjszakai kocsmázás (és ittasan lovaglás) eredményeként!

Tovább

Luna-17 – félévszázados keréknyomok a holdporban

A Parallaxis Facebook-oldalán e hét keddi posztomban emlékeztem meg a Luna-17 szovjet űrszonda elindulásáról, ami az első automata holdjárművet szállította a Holdra, hogy aztán november 17-én puha leszállást hajtson végre az Esők-tengerének nevezett holdi medencében.

Tovább

Keringő a golyózáporban – becsapódások a Földön

Parallaxis Podcast #36

Bolygónkat napról-napra bombázzák kisebb-nagyobb meteoroidok. Már a földtörténet legkorábbi szakaszában is sortűzként lyuggatták felszínét, s ha ez nem lett volna elég, egy szétcsapós szombat estén egy Mars méretű bolygó is belénkjött. A szétspriccelő törmelékből alakult ki holdunk, mely aztán…

Tovább

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában – derült ki a One Earth című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

Tovább

A macskák és a kvantummechanika

Oly korban élünk, amikor bárminémű esemény történik, szinte a tudományos hírekkel egyidőben születnek meg az adott témáról a mémek, azaz a rövid, vicces konzekvenciák. Sőt, gyakran épp ez a nyúlfarknyi szösszenet hívja fel a szélesebb közönség figyelmét egy-egy ismeretterjesztő információra. Így…

Tovább

Hatvanhárom évünk a világűrben

Szubjektív űrtörténelmi gyorstalpaló a Szputnyik-start évforfulóján

Isaac Newton korszakalkotó Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (a természetfilozófia matematikai elvei) című művében már 1687-ben leírta az égi mechanika, a bolygómozgások összes fontosabb összefüggését. Azt is megmutatta, hogy – legalábbis elvileg – lehetséges akármilyen tárgyat a Holdéhoz…

Tovább

Marsközelben

Az ősz esti égboltjának feltűnő látványossága bolygószomszédunk, a Mars. Az ókori rómaiak a háború istenségével azonosították, mely titulust minden bizonnyal vöröses színével érdemelte ki, melynek természettudományos magyarázatát a felszínén található homok jelentős vastartalma adja. Átmérője a…

Tovább

Génjeik alapján a vikingek nem voltak túlságosan skandinávok

Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre, vagyis a vikingek nem is…

Tovább

A Semmelweis Egyetem 250 éves történetét bemutató kiállítás nyílt a fővárosban

Szombaton nyílt meg a Semmelweis Egyetem 250 éves történetét bemutató kiállítás a fővárosban, az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban látható tárlaton az orvostörténeti relikviák között helyet kapott többek között egy röntgengép a 20. század elejéről, az orvosi kar osztályozási könyve Semmelweis…

Tovább
süti beállítások módosítása