Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok, amelyeknek három új faját azonosították a wyomingi Nagy-vízválasztó-medencében talált fosszíliák elemzésével. Ezek az őskori emlősök néhány százezer évvel a dinoszauruszok eltűnése után jelentek meg.
A Planetocast hetedik, záró adásában alaposan kibeszéljük a magyar sci-fi filmek és sorozatok báját és borzalmát. Nem vagyunk filmkritikusok vagy filmesztéták, de a természettudományos hátteret jól ismerjük, valamint a tudományos-fantasztikus irodalomra és filmművészetre van azért némi rálátásunk. Számtalan jelzővel illetik, és illetjük mi magunk is ezeket az alkotásokat: kultikus, profi, művészi, gagyi, a korszak tévéjáték terméke. A műsorban önkényesen válogattunk, nem törekedtünk a teljességre, olyan alkotásokat említünk, amiket fontosnak érzünk, amiket szeretünk, amikhez emlékek fűznek.
Magyar idő szerint kedd hajnalban sikeresen startolt el a Francia Guyana-i Kourou-ból, a Guyana Űrközpontból a magyar fejlesztésű RADCUBE nanoműhold – közölte Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.
A National Geographic egy olyan kezdeményezést indított útjára, amely során arra kérik a kalandvágyókat, hogy osszák meg a kedvenc magyarországi helyeiket a NatGeo térképén. Továbbá a National Geographic is ajánl olyan kivételes területeket, épületeket, amelyeket érdemes felfedezni. Az ajánlások között szerepel a Zselici Csillagpark a Gombos-hegyi pincesor, és persze a hortobágyi Kilenclyukú híd is!
Az elmúlt években többször is hivatalosak voltunk arra a látványos természeti jelenségre, amikor is a Merkúr bolygó átvonult a Nap korongja előtt: a megfigyelés során központi csillagunk előterében elhaladó foltként láthattuk a belső bolygó fekete sziluettjét. Sőt, az emberiség legújabb ottani követe, az ESA és a JAXA BepiColombo űrszondája is úton van égi célpontja felé. Ugyanakkor a csillagászattörténeti kutatások szerint minden idők egyik legnagyobb hatású asztronómusa, a heliocentrikus világkép megalkotója, Kopernikusz sohasem látta a Merkúr! Nemhogy távcsővel – hiszen azt csak évtizedekkel később alkották meg, majd használták csillagászati célokra –, de szabad szemmel sem.
Hatvan évvel ezelőtt ilyenkor, vagyis 1961 augusztusában az Emberiség már elmondhatta magáról, hogy négy küldöttje is megjárta is a világűrt (nem beszélve a korábban előörsként odaküldött állatokról, a muslincáktól a csimpánzokig). Gagarin, Shepard, Grisson és Tyitov űrhajósok természetesen egytől egyig új tapasztalatokkal tértek vissza: az űrkorszak hajnalán még minden repülés valamilyen szempontból első volt. De történt akkoriban olyasmi is, amire azóta sem akadt többször példa, nevezetesen egy "űrhajótörés" a tengeren. A rejtélyes incidens Virgin Ivan "Gus" Grissommal esett meg 1961. július 21-én, amikor a Liberty Bell 7 névre keresztelt Mercury-űrhajó ajtaja máig tisztázatlan okból "kirobbant" a vízbe épp akkor, amikor az űreszköz begyűjtésére odaérkező helikopter megközelítette azt, hogy kiemelje a hullámokból a sikeres repülés után. A kabinba elkezdett betódulni a víz, az úszásban még űrruha nélkül is csak mérsékelten jeleskedő Grissom pedig épp hogy csak ki tudott kászálódni. Az asztronauta megmenekült, a Liberty Bell 7 azonban az óceáné lett, s ott is maradt az aljzaton egészen 1999-ig, amikor egy lelkes, távirányítású tengeralattjárókkal dolgozó magánexpedíció megtalálta és a felszínre hozta. A legfrissebb Sokolébresztőben ezt a történetet idéztem fel, megpróbálván választ keresni a nagy kérdésre is: mi volt az oka?
Úrkút geológiailag rendkívül változatos hely. Egy 3-5 millió éves, mára természetesen halott pajzsvulkán, a Kab-hegy lábánál helyezkedik el. Ám a vulkanikus kőzetek mellett triász, jura és eocén koriak is megtalálhatók is, tele rengeteg ősmaradvánnyal, mint az ammoniteszek, a nummulitesek (Szent László pénze), tengerisünök, ostrea kagylók és radiolitesek. Emellett 2019-ig itt működött az egyetlen mangánbánya, amely éppen 100 évet élt meg. A mangánkitermelésnek köszönhetjük az Őskarsztot is.
Mit meg nem tennél kiskedvencedért: finom ennivalók, érdekes játékok, puha fekhely, orvosi ellátás, ha beteg, sok simogatás, gondoskodás? És ők mit meg nem tettek miértünk, emberekért, ezek a szőrös vagy éppen puccos négylábú esetleg éppenséggel lábatlan kis lények?
Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának szerdai közleményében írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ez ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során sokkal szigorúbbá váltak is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, amelynek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás. Most nevet kapott tizenhat magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.
Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.
Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.
Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége James Meador, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója szerint. Meador az arXiv szerverre, a tudományos kutatások online adattárába feltöltött írása szerint kutatásai nyomán talált bizonyítékokat erre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portálon.
A 3D nyomtatás az a technológia, amely – bár az 1980-as években fejlesztették ki – sokáig csak tudományos intézetekben és külföldi egyetemeken volt elérhető. Néhány éve azonban hatalmasat lépett előre, hogy ma már az átlagemberek is hozzáférhessenek. Napjainkban ugyanis bárki vehet egy kisebb teljesítményű 3D nyomtatót.
