Egy már nem működő orosz műhold, a Kozmosz-2004 és egy használaton kívüli kínai rakéta, a Csang-cseng darabjai kerültek egymáshoz huszonöt méteres közelségbe. Más kutatók korábban úgy számították, hetven méteres lesz a távolságuk.

A tudományos ismeretterjesztés egyik érdekes tapasztalati ténye, piszkos műhelytitka, hogy ha az ember leírja azokat a varázsszavakat, hogy "szupermasszív fekete lyuk" meg "szingularitás", jelentősen megugrik az adott bejegyzés vagy cikk olvasottsága. Ha mindehhez azt is hozzávennénk, hogy "posztapokaliptikus", akkor aztán tényleg leolvadna a szerver. Nos, a sors, mely tudvalevőleg a legjobb adásmeneteket és műsorajánlókat szerkeszti, úgy hozta, hogy minden előzetes tervünkkel ellentétben ez az írás és persze a hozzá tartozó friss Parallaxis Podcast bizony tobzódni fog ezekben a hiperkattintékony kifejezésekben. Ugyanis a következő történt: megegyeztünk abban, hogy új adásunkban megvizsgáljuk a science fiction és a tudomány látásmódját egy olyan Emberiségről, amely megfogyatkozva, múltját nagyrészt elfeledve, de átvészel valamiféle brutális, civilizációkat elsöprő kataklizmát. Miképpen hullana atomjaira a "világfalu" globalizált közössége, s miféle törzsi ellentétek formálnák a helyébe lépő új világot? Hogyan, mennyi idő alatt venné vissza az anyatermészet a beépített, megművelt földterületeket? S kell-e mindehhez egyáltalán egy grandiózus, drámai világvége-esemény, vagy alattomosan, szinte észrevétlenül is belecsusszanhatunk egy posztapokaliptikus jövőbe mai véleménybuborékokkal dúsított, babonákat piedesztálra emelő társadalmunkból? Szóval ilyesmikről lett volna szó, és csakugyan ez is lett műsorunk fő vezérfonala. De közben bejelentették a 2020-as fizikai Nobel-díjat.

A NASA New Horizon nevű űrszondája 2015-ben fedezte fel a havasnak tűnő hegyeket a törpebolygón. Ilyen vidéket még sehol másutt nem figyeltek meg a Naprendszeren belül, csak a Földön. De míg bolygónkon a légköri hőmérséklet a magassággal arányosan fokozatosan csökken, a Plutón fokozatosan emelkedik a napból érkező sugárzás hatására – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon: nem jég, hanem fagyott metán alkotja a "hósapkát".

Egy csillag "spagettifikációját", vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki.

Az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő Kína erőfeszítései a levegő minőségének a javítására, az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére a Carnegie Tudományos Intézet kutatása szerint.

Nagyjából háromszázmillió évvel ezelőtt kezdtek ciripelni a tücskök – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amely elsőként vizsgálta átfogóan az akusztikus kommunikáció evolúcióját az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjében. Az egyenesszárnyúak, úgymint tücskök, szöcskék és sáskák evolúciós szempontból, ökológiailag és gazdaságilag is nagy jelentőséggel bírnak és mintapéldányai az akusztikus kommunikációt használó állatoknak.

Drónvezérlésű pókrobot, humanoid robot, továbbá matematika-oktató mobilalkalmazás is díjat nyert a 2020-as Neumann Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Versenyen, amelynek döntőjét a napokban tartották meg a szekszárdi I. Béla Gimnázium és a Neumann Társaság szervezésében – közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.

Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából.

Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása. Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései.

Egy Cuvier-féle csőröscet rekordidejű, 3 óra 42 perces merülését dokumentálták amerikai tudósok – számolt be róla a Nature tudományos lap. A mosolygó cet, azaz a Ziphius cavirostris korábban is kitűnő merülési képességeiről volt híres, most azonban a mérések bizonyították, hogy annál is ügyesebb búvár, mint a tudósok eddig vélték.

A növekvő kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyezteti a párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott célokat a globális felmelegedés féken tartásáról egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya szerint. A kéjgáz egy olyan üvegházhatású gáz, amely háromszázszor erősebb, mint a szén-dioxid és több mint száz éven át megmarad a légkörben.

Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek.

Az idei volt az eddig mért legmelegebb szeptember a világon – jelentette be szerdán az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS). A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.