Műsorunkban a kedvenc tudományos és fantasztikus kötődésű, illetve hangzású zenéinkkel foglalkozunk. A teljesség igénye nélkül összeállított listánkon egyaránt helyet kap a szó szerint laboratóriumi körülmények között, a Philips kutatóintézetének két munkatársa által létrehozott, de mindenki számára ismert futurisztikus hangzású zene, vagy olyan ikonikus mű, aminek 1902-es magyarországi bemutatóján még a fiatal Bartók Bélának is leesett az álla. A Deltától az Űrodüsszeián át az X-Aktákig a Parallaxis különleges generációs-élmény adásában!

Negyvenkilenc éve ezekben a napokban érkezett a Holdra az Apollo-14 Antares nevű holdkompja, s benne az ötödik és hatodik ember, akik égi kísérőnk felszínére léptek. A számomra talán legkedvesebb holdutazás kaput nyitott a leszállási hely környezetének részletesebb geológiai feltárása felé, s az Apollo-11 és -12 rövid és óvatos holdsétái után szépen demonstrálta, hogy micsoda lehetőségeket és nehézségeket tartogat a felfedezőknek egy dimbes-dombos holdbéli táj.

A hétfő reggeli Sokolébresztőben, a Tilos Rádióban kéthetente jelentkező állandó műsorunkban ezúttal a Marsról beszélgettünk a Japánból bejelentkező asztrofizikus barátommal, Werner Norberttel. Idén ugyanis már épp hatvan éve próbálkozik az Emberiség űrszondákat küldeni a Marshoz több-kevesebb (az amerikaiak jellemzően kicsit több, az oroszok kicsit kevesebb) sikerrel. De 2020 lehet végre a marskutatás nagy éve: idén rengeteg küldetés indul arrafelé, többek között egy kicsi helikopterrel meg izgalmas kísérletekkel felszerelkezve.

Ahogy jó másfél hónapja olvashattátok és láthattátok, a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóiból és oktatóiból verbuválódott UPRA (Universal Platform for Robotics and Aerospace) csapat egy jókora ballont engedett fel a sztratoszférába, a légrétegbe, melyet mostanában igencsak divatos a "világűr határának" nevezni, nem is teljesen alaptalanul. A felbocsájtásnál természetesen stábunk is jelen volt és még akkor és ott megígértük egymásnak az UPRÁ-sokkal, hogy egyszer újra leülünk beszélgetni, hogy megtudjuk, hogyan sikerült a ballon – és a fedélzetén helyet foglaló LEGO-Gagarin – kalandos útja, s mik a repülés tanulságai.

Január 24-től érkezik hazánkba is a legújabb Star Trek sorozat, melyben Patrick Stewart visszatér a legendás Picard kapitány szerepébe. Az új széria debütálását egy kisebb arculatfrissítéssel ünneplő tudományos és fantasztikus podcastünkben a jeles dátumhoz kapcsolódva beszélgetünk egyebek mellett Picard kapitány nevének eredetéről, a Star Trekben megjelenő tudósokról, és a száz éve született Isaac Asimov szerepéről Gene Roddenberry univerzumában, illetve a Star Trek ihletésű tudományos fejlesztésekről, valamint az említésre méltó, megvalósuló technológiákról, miközben tachion-részecskék bombáznak minket a térhajtóműből, és új nyelvet fejlesztünk a számítógép-interfésszel való kommunikációhoz.

Rekordütemben nő egy erősen üvegházhatású gáz légköri koncentrációja annak ellenére, hogy 2017-es jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a globális kibocsátása – derült ki a Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmányból.

Új mélyagyi stimulációs eszközt ültettek be egy előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegnek szerdán a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Kelet-Közép-Európában elsőként alkalmazott eljárás az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.

A madárénekek is divatszerűen változhatnak – mondta Garamszegi László Zsolt, az MTA, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna január 19-i műsorában. A madárénekeket több éve kutató szakember elmondta: a madárénekek vizsgálatához számítógépes elemzésre van szükség, kvázi lekottázzák azt, olyan szonogramokat gyártanak, amelyeken az idő függvényében látják a hangmagasságokat. Hozzátette: egy madárének látványos szótagokból, szillabusokból épül fel, ezek specifikus kombinációja vagy egyéb fizikai paraméterei – például a frekvenciatartomány, a tempó – mind fontos bélyegek lehetnek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei, amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg, többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában.

Az emberi tevékenység évmilliók óta hatással van a természetre, egy új kutatás szerint ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok. A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el az új kutatás szerint.

Az emberi immunrendszer egy frissen felfedezett eleme felhasználható arra, hogy egyszer a "rák sok fajtáját gyógyíthassa" – számolt be róla a BBC hírportálja. A Cardiffi Egyetem kutatói felfedeztek egy eljárást, amely laboratóriumi tesztekben legyőzte a prosztata- mell-, tüdő- és más daganatos sejteket.

Hagyományosan Budapesten és Nyíregyházán rendezik meg februárban és márciusban a Magyar Ifjúsági Robot Kupa (MIRK) 2020-es válogatóversenyeit, a győztes csapatok idén Portugáliában és Franciaországban mérhetik össze tudásukat a nemzetközi robotépítő mezőnnyel.

Mesterséges intelligencia segíti a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázatbecslését, a rizikóbecslő rendszer a betegek klinikai adatai alapján nyújt segítséget a kezelőorvosnak a magasabb halálozási kockázattal bíró szívelégtelen betegek azonosításában – olvasható a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika keddi közleményében.