2019-ben a Juhari Zsuzsanna-díj különdíjában, 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban oklevéllel jutalmazott tudományos és fantasztikus podcast multiverzum

Holdkőzetek Magyarországon

Sokolébresztő #178

2024. február 22. - Sokolébresztő

Vendégünk Bérczi Szaniszló, az ELTE Anyagfizika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzetkutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.

sokol_ep178_cover.png

csik_patreon.jpg

Bérczi Szaniszló érdeklődése gyermekkorában, szegedi csillagászat-szakkörösként fordult a Hold és a bolygók kutatása felé. Éppen a legjobbkor: a hatvanas évek közepetáján, amikor az Emberiség (pontosabban Amerika és a Szovjetunió) nekigyürkőzött égi kísérőnk első, közvetlen felderítésének. 1966-ban érkeztek le a holdfelszínre először emberalkotta szondák, s nem sokkal ezt követően a gimnazista Bérczi már tollat ragadott és levelet írt (a szakkörösöknek hozzáférhető Sky and Telescope magazinban lelt címekre) a forradalmi új tudományág, a holdi geológia (szelenológia) megalapítóinak, például a legendás Eugene Shoemaker professzornak. Vasfüggöny ide vagy oda, a komoly nyugati kutatók és a lelkes magyar fizikus-aspiráns közötti kommunikáció létrejött: Shoemaker, a NASA-központok, és a holdkutatás egyéb nagy alakjai rendszeres levelezésbe kezdtek a középiskolással majd egyetemistával, elküldve a legfrissebb űrszondás felvételeket, és a Hold legelső geológiai térképeit.

img_8612.JPG

Kisvártatva elérkezett a csodálatos Apollo-program, és a NASA űrhajósai többszáz kilogrammnyi válogatott kőzetmintát gyűjtöttek be a Holdon, melyek feltárták nemcsak kísérőnk, hanem az egész Naprendszer keletkezéstörténetének fontos részleteit. Az Apollo-17 expedícióján, a máig utolsó emberes holdi küldetésen egy geológus, Harrison "Jack" Schmitt is részt vehetett, s éppen ő fedezte fel a narancssárgás, vulkanikus eredetű regolitot, az Apollo-program egyik legérdekesebb leletét, amelynek egy csipetnyi részét ma éppen Bérczi Szaniszló őrzi az ELTE egy széfjében. De hogyan kerülhettek Magyarországra a felbecsülhetetlen értékű holdkőzet-minták, s milyen, potenciálisan paradigmaváltó jelentőségű felfedezéseket tettek részben ezek, részben más, meteoritikus eredetű kozmikus kőzetek elemzésével a Bérczi Szaniszló és kollégái által alapított kutatócsoport tagjai? Kiderül az adásból! Hallgassátok szeretettel!  

Keresd műsorainkat a Facebookon, Soundcloud- és YouTube-csatornánkon, Apple és Google Podcasts-en, valamint Spotify-on, premier előtt pedig a Patreon oldalunkon! Kattins és válassz platformot!

emTV.hu // Parallaxis // cikk: Vincze Miklós // borítókép: NASA, kép: Vincze Miklós

ban_premierelott.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://parallaxis.blog.hu/api/trackback/id/tr4118328705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása