A legfrissebb Sokolébresztőben folytattam azt a sporadikusan jelentkező sorozatot, amelyben a hatvan évvel ezelőtti történelemmel párhuzamosan haladva sorra vesszük az akkori aktuális űreseményeket. 1962. májusának végére már elmondhatta az Emberiség, hogy hat küldöttje járta meg a világűrt, két szovjet és négy amerikai. Ezek a számok azonban önmagukban sokkal kevésbé tükrözik az akkori valós űrverseny-erőviszonyokat, mint mondjuk az űrrepülések időtartam-adatai. A szovjet Gagarin és Tyitov rendre másfél illetve huszonöt órát töltött Föld körüli pályán, míg az amerikai Shepard, Grissom, Glenn és Carpenter összesen gyűjtöttek kilenc és fél órányi repülési időt, ráadásul közülük csak az utóbbi kettő állt valóban műholdpályára bolygónk körül. Az sem egy mellékes körülmény, hogy az addigi négy Mercury-repülés közül kettő során enyhén szólva sem sikerült tökéletesen a visszatérés. Arról sorozatunkban már megemlékeztünk, hogy Grissom űrkabinja konkrétan az óceánba veszett a kiemeléskor. Ám Malcolm Scott Carpenter vízreszállása még ennél is drámaibbra sikeredett hat évtizeddel ezelőtt, olyannyira, hogy vízbe csobbanását követően nagyjából másfél órán át azt sem tudta a világ, hogy az asztronauta túlélte-e egyáltalán a leszállást. Ez az érdekességekben bővelkedő egyszemélyes űrutazás volt a 133. Sokolébresztő témája.    

Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa. Az eget fürkésző koránkelők számára, akik akadálytalanul látják a horizontot kelet és délkelet felé, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz válik láthatóvá, mielőtt a leghalványabb, a Merkúr eltűnik majd a felkelő Nap fényében.

Először térképezték fel a Vezúv Kr.u. 79-es pusztító kitörése miatt meghalt pompeji áldozat teljes örökletes genetikai információját. A kutatásról a Scientific Reports tudományos lap csütörtökön megjelent friss száma nyomán a The Guardian online kiadása számolt be, amit az MTI szemlézett. A Koppenhágai Egyetem geogenetikusa, Gabriele Scorrano vezette kutatócsoport két áldozattól, egy nőtől és egy férfitól vett mintát. Maradványaikat a kovács házának nevezett pompeji épületben találták meg, melyet 1914-ben kezdtek feltárni.

Kutatók felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül el Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Közel ötezer éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán, amit az MTI szemlézett.

A Műegyetem történetének elmúlt 240 évét mutatja be Az elemi részecskéktől a világűrig című ingyenes kiállítás, amely hétfőtől látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) újonnan átadott látogatóközpontjában – adta hírül az MTI.

A Múlt karácsony című ünnepi filmben az Emilia Clarke főszereplésével megjelenített Kate szétszórt és bukdácsoló mindennapjaiba tekinthetünk be a karácsonyi időszakban. A produkciót ezúttal elvárások nélkül, és kellemesen csalódva tekintettük meg. Az adás már elérhető a Patreon oldalunkon! A Last Christmas – Múlt karácsony című filmet 2019 decemberében a White Sam podcast első évadában beszéltük ki. Az adást a július 7-től hallható megújult White Sam felvezetéseként tesszük most elérhetővé a Parallaxis Univerzum csatornáin.

Amióta a NASA Perseverance marsjárója leszállt a vörös bolygón, két mikrofonja több órányi hangfelvételt készített, amelyek értékes információkkal szolgálnak a Mars légköréről – írja a Phys.org alapján a 24.hu. Baptiste Chide, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium munkatársa a Mars hangzásvilága című előadásában eme akusztikai információk fontosságát tárgyalta a Perseverance mikrofonjai által rögzített első hangok áttekintése címmel az Amerikai Akusztikai Társaság 182. találkozóján május 25-én Denverben.

Rövidesen indul a Vácról szóló eddigi legnagyobb léptékű történelmi kalandfilm, a Memento Mori forgatása. Kiss Stefán Mónika producer-rendező alkotása a váci Fehérek templomában talált, 18. századi múmiák történetét idézi meg – mondta el csütörtökön Vácon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a város országgyűlési képviselője.

Szerencsére legújabb epizódunkban végre – e sorok írójának nem kis örömére – leszálltunk a rettenetes égszakadás-holdindulásos, nukleáris leguános, városromboló földönkívülis vonatról és egy valóban ízig-vérig sci-finek tekinthető filmet boncolgathattunk, vagyis egy olyat, amiben a "sci-" előtag nem csupán megszokásból, díszítőelemként szerepel, hanem valódi, keményvonalas tudományosságot takar. Ez a mozi pedig nem más, mint Christopher Nolan Interstellar – Csillagok között című munkája, amihez nem kisebb kaliberű fizikus, mint az időközben a gravitációs hullámok detektálásában való részvételéért Nobel-díjjal jutalmazott Kip Thorne szolgáltatta az alapötletet és a szakértelmet.

Az egykori zenész és korábbi televíziós műsorvezető angol fizikus, Brian Cox a BBC vasárnap reggeli műsorában elmondta, hogy még mindig sok az ismeretlen, és felvetette, hogy a földi élet máshonnan származhat – vette észre a hvg.hu. A részecskefizika és a tudományos társadalmi szerepvállalás professzora szerint talán ezzel magyarázható, hogy az emberiség máig nem tudott kapcsolatba lépni egy idegen fajjal sem, mivel lehet, hogy mi vagyunk a világmindenség egyetlen intelligens életformája.

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra – derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé kedden, és amit az MTI szemlézett. A kutatásból kiderül, hogy míg a 20. században még nem éreztette a hatását a klímaváltozás, napjainkra 70 százalékos valószínűséggel állíthatjuk, hogy az emberi tevékenység miatt tolódott egy héttel korábbra az utolsó országos tavaszi fagy időpontja Magyarországon az előző évszázadhoz képest – állapítja meg közös cikkében Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.

Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak – közölte kedden a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amelynek tájékoztatása szerint magyar csillagászok Texasban követik a kitörés csúcsát, és a Facebookon is bejelentkeznek. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 73P/Schwassmann-Wachmann nevű üstökös darabjaira hullott, és a széteső üstökösből kilökődött porfelhő érheti utol a Földet május 31-én. Ez esetben látványos és igen sűrű hullócsillag-kitörésben lehet majd gyönyörködni.

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg – olvasható egy új tanulmányban, melyet a The Guardian ismertetett és az MTI szemlézett. A jó alvás ugyanis kulcsfontosságú az egészség és a jólét szempontjából. A globális felmelegedés azonban még gyorsabban növeli az éjszakai hőmérsékletet, mint a nappalit, ami megnehezíti az alvást. A tanulmány szerint egy átlagos ember már most is évente negyvennégy órát veszít az alvásidejéből, ami tizennegy olyan éjszakát jelent, amikor hét óránál – a megfelelő alvásmennyiségnél – kevesebbet alszik.