Kovács Mihály piarista tanár legendás Mikromatjának tökéletesen működő replikáját is kipróbálhatják a látogatók június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján, a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán, ahol ismeretterjesztő előadásokat és interaktív bemutatókat is tartanak.
Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy szovjet emberes holdprogram. Ennek létét ugyan a nyolcvanas évek legvégéig tagadták a kontinensnyi ország politikusai és űrkutatói, de ma már tudjuk: a hatvanas-hetvenes években nemhogy egy, hanem mindjárt kettő olyan terv is létezett, amely azt célozta, hogy szovjet űrhajósokat juttasson a Hold közelébe. Az egyikben az L1 jelű könnyített Szojuz-űrhajót zavarták volna körbe a Hold körül, majd egyenesen vissza a Földre. Ez a koncepció olyannyira közel jutott a megvalósuláshoz, hogy a felkészített űrhajósok 1968 decemberében már leutaztak bajkonurba várva a startengedélyt a legfelsőbb körökből, mely azonban sosem érkezett meg. A Zond fedőnéven többé-kevésbé sikeres tesztrepüléseket végrehajtó L1-űrhajók elévülhetetlen érdeme azonban, hogy egy ilyen fedélzetén járták meg először földi élőlények, konkrétan teknősök égi kísérőnk térségét. Az L1-es indításához a ma Proton néven ismert hordozórakéta egy változatát, a másik, L3 jelű programhoz – melynek célja a szovjet ember holdfelszínre juttatása lett volna – pedig a még hatalmasabb, N1-rakétát használták volna. Ám e hordozóeszközök egyike sem volt éppen megbízható, főleg az utóbbi, amelynek mind a négy kísérleti startja teljes kudarccal végződött. De mit tegyen az ember, ha nem bízik annyira a rakétájában, hogy embert ültessen a hegyébe, mégis szeretné űrhajósait a Holdhoz juttatni? A szovjet szakembereknek ezzel a dilemmával is foglalkozniuk kellett, s éppen ez lett a legújabb Sokolébresztő témája.
Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – tájékoztatta a Semmelweis Egyetem az MTI-t. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat.
Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint, amit az MTI szemlézett, a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon.
Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján, amit az MTI szemlézett.
Egy korszak zárult le a Star Wars trilógia harmadik részében, melyet a kritikusok gyűlölnek, a közönség viszont nem annyira: a pörgős és akciójelenetekkel telezsúfolt utazást nem csupán önmagában, hanem az eddigi trilógiákat figyelembe véve próbáljuk értékelni, miközben arra is kitérünk, vajon mit is jelent a franchise napjaink mozis világában. A Star Wars: Skywalker kora című filmet 2020 januárjában a White Sam podcast első évadában beszéltük ki. Az adást a július 7-től hallható megújult White Sam felvezetéseként tesszük most elérhetővé a Parallaxis Univerzum csatornáin.
Királyi kitüntetést kapott Sir David Attenborough a wales-i hercegtől a televíziózás, a műsorkészítés és a természetvédelem területén tett szolgálataiért. Károly herceg szerdán, a windsori kastélyban tartott ceremónián adta át a kitüntetést a 96 éves természettudósnak – írja a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett.
Legújabb beszélgetésünkben a Ne nézz fel!-t, a Netflix tavalyi szatirikus katasztrófa sci-fijét vitattuk meg történeti és tudományos szempontból egyaránt. Egy olyan filmet, amiben minden egyes karakter valamilyen szempontból idegesítően hülye, viszont talán éppen ettől ad néha fájdalmasan pontos képet az Adam McKay rendező által elénk tárt görbe tükör. A 138 perces műben bőven találunk egyértelmű utalásokat a különböző politikai szélsőségek populizmusára a mély-trumpizmustól a túltolt PC-ig, találkozhatunk a klímaszkeptikusok, oltásellenesek és egyéb "szabadon gondolkodók" jellegzetes érvelési hibáival, a valóság érzékelésére teljes mértékben képtelen politikusokkal, az önmagát kereső, már a karrierje elején kiégett doktorandusszal, az életközépi válságban szenvedő csillagászprofesszorral, illetve a politikai és média-establishment megannyi prototipikus alakjával.
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor. A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint, amit az MTI szemlézett, amennyiben ez idő alatt hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.
Mióta a Paramount bejelentette, hogy a Kelvin univerzum szereplőinek újraegyesítését tervezi a jövő karácsonykor mozikba kerülő tizennegyedik Star Trek filmben, sokat hallottuk a színészektől, hogy mennyire várják a forgatókönyvet és a végleges gyártási tervet. Most a Paramount stúdió új vezetője is megszólalt – írja a TrekMovie.
Július 18-tól Parallaxis Anno címmel új podcast-sorozat indul a Parallaxis Univerzumban! A műsorban elsősorban az emTV.hu archívumából válogatunk ismert színművészekkel készült ma már nem, vagy csak nehezen elérhető beszélgetéseinkből, amelyeket jórészt még a kétezres években készítettünk a ParaRádióban. Vendégeink egytől-egyig kötődnek a sci-fi műfajához, sokuk nem csak egy-egy szinkronszerep által.
A SzubZsáner negyedik adásának témája a Jurassic Park vagyis Michael Crichton ikonikus regényei, melyek nálunk Őslénypark illetve Szörnyek szigete címen futnak. A téma aktualitása, hogy június 9-én jelenik meg az egész filmes érát lezárni hivatott Világuralom. Meghívott vendégünk Magyar János, az ELTE TTK tudományos segédmunkatársa és paleontológus hallgatója. Adásunkban szokásunkhoz híven a könyveket (elsősorban az első részt) hasonlítjuk össze a filmekkel (elsősorban az első és második résszel).
Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A szakemberek katasztrofális változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian, amit az MTI szemlézett.
