Argentin paleontológusok felfedeztek egy új dinoszauruszfajt, amelynek hatalmas feje és – a Tyrannosaurus rexhez hasonlóan – rövid mellső végtagjai voltak. A Trónok harca egyik sárkánya után Meraxes gigas névre keresztelt ragadozó őshüllő csontvázát a közelmúltban találták meg Patagónia északi részén. A carcharodontosauridák családjába tartozó óriási dinoszaurusz hossza 11 méteres, a koponyája 1,2 méter nagyságú volt, a mellső végtagjai viszont csak 60 centiméteresek voltak.

Az uborkaszezon tiszteletére annak jártunk utána egyszerű laborkísérletünkben, hogy be lehet-e csapdázni a fényt egy áramló vízsugárba. A válasz meglepő módon: igen, hála a teljes belső visszaverődés jelenségének. Ez teszi lehetővé, hogy optikai szálakon keresztül szinte veszteségmentesen továbbíthassunk információt, de még ahhoz is köze van, hogy a Baywatch-ban milyen útvonalon közelítette meg David Hasselhoff a fuldoklókat.

Ismét szalagot fűztünk a White Sam lejátszóiba, már csak azért is, mert a filmes kibeszélő új kiadása nosztalgikus klasszikusokat, gyerekkorunk mozis, tékás és tévés filmélményeit tárgyalja ki, a sci-fi, kaland és fantasztikum zsánerében, és a sort azonnal egy képernyőkről rég eltűnt, de kultikus címmel, az 1984-es Az utolsó csillagharcos (The Last Starfighter) kibeszélésével kezdjük.

A Mars egész felszínét körbefotózta egy kínai űrszonda és a Csu-Zsung marsjáró tavaly május óta – közölte a kínai űrhivatal szerdán. A Tienven-1 2020-ban indult útnak és tavaly májusban érkezett meg a vörös bolygóhoz. A magával vitt marsjáró május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon, és azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített.

A SzubZsáner ötödik, júliusi adásának vendége Martin Kay, akivel az Eastern című regényéről, illetve az ebből készülő trilógiáról beszélgettünk a Mondocon apropóján, ami július utolsó hétvégéjén lesz a BOK sportcsarnokban. Maga a mű ugyanis egy manga jellegű posztapokaliptikus western, de a vadkelet kitalált tájain játszódó történet, mely felhasználja mind a science-fiction, mind a fantasy zsánerének vonásait.

Mivel Brünnben is épp lecsengőben van a vizsgaidőszak, a legújabb Sokolébresztőhöz sikerült végre Skype-közelbe hoznunk állandó szakértőnket, Werner Norbertet, aki időközben megkapta professzori kinevezését a Masaryk Egyetemen, amihez ezúton is gratulálunk. Természetesen a vizsgáztatáson és a professzorkodáson kívül sem tétlenkedik Norbi és csapata, most például egy ultraibolya űrtávcső tudományos-technikai tervezésével foglalkoznak. Az eszköz neve Quick Ultra-VIolet Kilonova surveyor (QUVIK) lenne, s ha a tervet elfogadják, néhány éven belül el is indulhat az űrbe. 

A gyomor és bélrendszeri megbetegedést okozó vírusok – ilyen például a rotavírus –, akár három napig is fertőzőképesek maradnak az édesvízben a mikroműanyagokhoz tapadva – állapították meg a Stirlingi Egyetem kutatói arra figyelmeztetve, hogy ez potenciális egészségügyi kockázatot jelent.

2018 áprilisában megvizsgáltuk a Csillagkapu sorozatok tudományos hátterét és a szériák vizuális megjelenést is, emellett pedig beszélgettünk még a fekete lyukakról és az Einstein–Rosen‑hídról, ráadásul az is kiderült, hogy Ádámnak van egy Csillagkapu: Atlantiszos tetoválása. Még több tudományos és fantasztikus élmény, valamint minden, amit a csillagkapuk fizikájáról tudni akartál a Parallaxis korábbi, felújított adásában!

Sokáig keresték a módját annak, hogyan lehetne minden egyes árucikket biztonsággal azonosítani. Először az 1930-as években lyukkártyákkal próbálkoztak, mint amilyenekkel az első számítógépek működtek, de nem voltak túl praktikusak. Aztán 1974. június 26-án az ohiói Troy egyik bevásárlóközpontjában reggel 8:01-kor egy csomag gyümölcsös rágógumit lineáris vonalkóddal olvastak be a pénztárnál, és a kereskedelem világa örökre megváltozott. A csomagoláson a ma ismert és használt klasszikus UBC típusú vonalkód szerepelt, ami éppen ma, ennek a cikknek a megjelenésekor ünnepli születésnapját.

A Bakonyi Csillagászati Egyesület örömmel jelenti be, hogy a május 7-én a Ság-hegyről indított magaslégköri ballonunk, amely az Űrbatyu III nevet viselte, hosszú hányattatás után visszakerült hozzánk – írják lapunkhoz eljutatott közleményükben.

A Parallaxis Podcast évadzáró dupla epizódjának központi témája a kezdet és a vég. Hogyan indult és hogyan fejeződhet be Világegyetemünk története? Hogyan tudnánk elképzelni az elképzelhetetlent; egy "robbanást", ami nem valahol van, hanem szó szerint mindenhol történik egyszerre? Mit mond erről a teremtés-szerű kezdetről a fizika és mit a teológia? A szokásos alapszemélyzeten kívül radikálisan megnöveltük körünkben az egy főre jutó Nobel-díjasok számát, ugyanis elfogadta meghívásunkat Brian Schmidt professzor, az az ember, akinek köszönhetően tudjuk, hogy táguló Univerzumunk elketyeg még egy darabig, ugyanis esze ágában sincs egy fordított big bang (Brian szerint: "gnab gib", magyarul leginkább "nagy reccs") módjára visszafordulva magába roskadni, hanem kifejezetten gyorsulva tágul az istenadta, mintha egy láthatatlan rejtélyes anyagfajtához tartozó energiasűrűség lökné széjjel. Ha viszont ennyire ráérünk, vajon mi minden vár ránk a következő 137 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 évben? Ezt az egyik legnépszerűbb hazai tudományos ismeretterjesztőtől, Dávid Gyula fizikustól kérdeztük meg. 

A Parallaxis 2019. februári adásának felújított változatában a USS Voyager fedélzetén lassan kezd kialakulni a rend, már ami a Maquis, és a Csillagflotta legénységének együttműködését illeti. Persze vannak problémák, például belefutnak egy fekete lyukba, ami csapdába ejtett egy ismeretlen csillaghajót. Ez alkalommal a Star Trek: Voyager 'Parallaxis' című epizódjában látottakat vizsgáljuk tudományos szempontból.

Számtalan filmben és sorozatban láttuk már, a köznyelv és popkultúra része az a bizonyos piros telefon, ami a Fehér Ház és a Kreml közötti állandó kapcsolatot volt hivatott fenttartani. Ennek ellenére nincs és nem is volt soha piros telefon, ám volt helyette valami más, valami sokkal izgalmasabb!