Harmadik alkalommal emelkedik a magasba az Űrbatyu nevű szonda, mely ismét a közeli világűr tartományát vizsgálja majd kamerájával és műszereivel. Az Űrbatyu III szondán a sztratoszférába utazik egy Insta360 One R virtuális valóság kamera, hogy igazán egyedi felvételekkel örökítse meg az izgalmas utazást.

Amikor a nyolcvanas években a Voyager-űrszondák először repültek el a Szaturnusz közelében úgy, hogy rálássanak annak északi sarkvidékére (a korábbi Pioneer-11 küldetésen erre nem nyílt lehetőség) valami döbbenetest vettek észre: egy teljesen szabályosnak tűnő, a környezetétől színében is markánsan elkülönülő óriási hatszög alakú foltot. A mintázat átmérője a becslések alapján közel 30 000 km-esnek adódott, vagyis a hatszög egyetlen oldala hosszabb, mint a Föld átmérője. Nyilván azonnal felmerült az ötlet, hogy a Polar Hexagon (sarki hatszög) nem más, mint egy földönkívüli civilizáció gigantikus bolygómérnöki alkotása, ám a természet is bővelkedik hatszöges szimmetriájú alakzatokban: gondoljunk a hópelyhekre, a méhkaptárak szerkezetére vagy a badacsonyi bazaltorgonákra. Habár az 1997-ben felbocsátott Cassini orbiter nagyon alaposan feltérképezte azóta a Naprendszer legnagyobb légörvényének bizonyuló hatszöget, máig nincsen egyetértés a kutatók között annak tekintetében, hogy mi is okozza e különleges jelenséget. Kollégáimmal a Kármán-laborban gondoltunk egy nagyot és az ESA pályázatára terveztünk egy űrkísérletet, melyben lekicsinyítve modellezhetjük a Szaturnusz óriási hatszögét. Ehhez ráadásul nem is kell elrepülnünk a Naprendszer hatodik bolygójához, elég "csak" kétszázhatvan kilométerrel a harmadik planéta felszíne fölé emelkedni. Erről a tervről szólt a százharmincadik Sokolébresztő.

Az elmúlt héten kiderült, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nem újítja meg a Tilos Rádiót üzemeltető alapítvány szeptemberben lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát, mivel ismételt vagy súlyos jogsértés esetén a megújítás lehetősége a törvényi rendelkezéseknek megfelelően kizárt – írja a Media1. Ez röviden azt jelenti, hogy a nyár végén nagy bizonyossággal elnémul az eddig a fővárosban 90,3 MHz-en fogható közösségi rádió, ahol a Parallaxis Univerzum Sokolébresztő című műsorának premier-adásai is hallhatók.

A nagypénteken, s egyúttal pészach első estéjén megjelenő új Parallaxis podcast témájául egy eléggé rázós kérdéskört választottunk: a vallások és a természettudományos világkép összeegyeztethetőségét, vagy annak hiányát. Van-e itt egyáltalán bármi baj? Nyilván vallása és természettudománya válogatja! Ha volna például egy olyan vallás (és ki tudja, nem létezik-e ilyen a világ többtízezer különböző kultusza közül), amely dogmaként hirdetné, hogy a Föld banán alakú, s követői tapasztalati tényként szembesülnének azzal, hogy ez nem tűnik igaznak, többféle dolgot tehetnének, hogy elkerüljék azt a valamit, amit a pszichológusok kognitív disszonanciának szoktak nevezni. Egyfelől azt is mondhatnák, hogy lám-lám, a szentnek vélt alapigazság valójában hazugság, s ezzel az egész vallást elhagynák annak minden értékes és potenciálisan valódi igazságokon alapuló részével együtt. Vagy felvehetnének egy kimagyarázkodóbb attitűdöt, amely szerint a dogmák közül csak egyik-másik értendő szó szerint, ám a banán-Földre vonatkozók inkább metaforikusak, vagy épp későbbi betoldások az amúgy korrekt szövegbe, esetleg emberi tévedésből eredő félrefordítások. Ez végső soron a nekik tetsző vallási tételek ilyen-olyan okokból történő kiválogatását, s a nem szimpatikusak felülbírálását jelenti. Milyen válaszokat adnak a Parallaxisos arcok, amikor (habár nem Banánföld-hívők) ilyen kérdésekkel szembesülnek? Ezeken a dilemmákon is pörögtünk a legújabb adásunkban.

Az ELTE TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel. Az ELTE közleménye szerint a felfedezést az egyetem egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat.

Oroszország újraindítja Hold-programját – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök a távol-keleti Vosztocsnij űrrepülőtéren kedden, az űrhajózás napja alkalmából megtartott kitüntetési ünnepségen, Jurij Gagarin repülésének hatvanegyedik évfordulóján.

A Hégető Honorka Alapítvány 2022-ben elsősorban azokat az alkotásokat várja, amelyek mozgókép vagy fotó-sorozat formájában mutatják be a háború különböző arcait, az arra adott emberi reakciót. A díj továbbra is teret ad a háborútól független társadalmi problémákat bemutató alkotásoknak is.

A SzubZsáner második adásában Takács Gáborral, a Gabo kiadó szerkesztőjével beszélgetett Ivanicc-Rieger Klaudia, a Bakonyi Csillagászati egyesület alapító tagja.. Az adás témája Emily St. John Mandel Tizenegyes állomás című műve volt, melyet sorozatként adaptált az HBO Max. A regény kapcsán olyan kérdések merültek fel, mint a kortárs sci-fi írónők megbecsültsége, illetve, hogy kell-e nekünk vírushelyzetben egy könyv, ami egy globális járvány után játszódik. A sorozat kapcsán szóba került az adaptálhatóság, a sorozatot ért kritikák is.

Sok olyan, főleg klasszikusnak mondható 80-as, 90-es évekbeli kisképernyős sci-fi alkotás van, ami témáját, alapsztoriját tekintve, vagy egyéb okokból nem fér bele a Parallaxis Podcast adásaiba. Főszerkesztőnk például már négy éve kutat valami ürügy után, hogy a Szellemirtókról adás készüljön, de számos olyan film és sorozat van a filmtörténet ezen két évtizedében, amit szívesen megvitatnánk a Parallaxis Univerzumban.

Három hónap múlva lesz negyedszázada, hogy sokunknak kitörölhetetlen generációs élményt okozva, a maga kissé talán őrült, de mindenképpen vagány és formabontó leszállási technikájával lehuppant a vörös bolygóra a Mars Pathfinder űrszonda, elindítva azt a korszakot, amelyben azóta szinte minden indítási ablakban (vagyis nagyjából kétévente) indul valamiféle földi szerkezet a Mars felé. Nekem is meghatározó, ha patetikusan akarnék fogalmazni, sorsfordító pillanat volt ez. Kiskamaszként hajnalig fennmaradtunk, hogy megnézzük a CNN-en élő adásban, ahogy betöltődnek a felvételek egy másik bolygó felszínéről. Nem élhettük át, amikor Gagarin felment, meg Armstrong leszállt a Holdra, de ott volt nekünk a szupermenő Mars Pathfinder, ami több mint húsz év után az első landolást produkálta a szomszéd bolygó rozsdás felszínén.

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a kutatók végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian online kiadása, amit az MTI szemlézett.

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a huszadik század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál a Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmányt ismertetve, amit az MTI szemlézett.

Az aktuálisan górcső alá vett filmünkben szereplő időjárási jelenségek nagy része a fizikai lehetetlenség határát súrolja, sőt nem egyszer orvul át is lépi azt. Mégis, gyakorlatilag ez lett "a klímás film", amire mindmáig sokan hivatkoznak, s amelyre (többnyire negatív kontextusban) még maguk az éghajlatkutatók is utalgatnak, amikor ismeretterjesztő előadásokat kénytelenek tartani. Bizony, ezúttal ismét egy Roland Emmerich által dirigált filmet vizsgáltunk meg tudományos szemmel, a Holnaputánt. Könyvégetés, a háttérben meghúzódó Soros-szál és az amerikai közoktatás hiányosságai a Parallaxis legújabb epizódjában!