A legújabb Sokolébresztőben nagy örömömre Detre Örs Hunor, a heidelbergi Max Planck Institut für Astronomie munkatársa vendégeskedett, aki gyerekkorában leginkább Mézga Aladár szeretett volna lenni. (Ez amúgy azért is különösen adekvát, mert én viszont Dr. Emzéperix "álnéven" szereplek űrös háttérműsorunkban.) Aladár, mint tudjuk, nagyon értett a különböző elektromos kütyük összeberheléséhez, s végül megalkotott egy felfújható űrhajót, amit egy hegedűtoknyi kis helyre össze lehetett hajtogatni. Éjszakánként aztán ezzel járt-kelt az Univerzumban, felderítve más naprendszerek lakható bolygóit. Hősünk végül nem lett ugyan Mézga Aladár, de ennél közelebb az aladársághoz kevesen juthattak: kitanulta a villamosmérnökséget, a fizikát és a csillagászatot, s ezután belecsöppent a huszonegyedik század egyik legnagyobb nemzetközi tudományos műszerfejlesztő-projektjébe, melynek célja egy horrorisztikusan kis helyre (ha nem is hegedőtok-méretűre) összecsomagolt kihajtogatható űr-óriástávcső létrehozása volt. Aladár űrhajójához hasonlóan ez a szerkezet lehetővé fogja tenni sok egyéb mellett azt is, hogy exobolygók légkörének összetételét vizsgálgassák vele, akár potenciális biomarkerek, életnyomok után kutatva. Az eszköz természetesen nem más, mint a várva várt James Webb Space Telescope (JWST), melynek egyik fő műszere a MIRI (Mid-Infrared Instrument) részint Örs vezetése alatt készült, s immár a Kourou-i indítóhelyen, Francia Guayanában várja az igazság, vagyis a start egyre csak halasztódó pillanatát.

Továbbra is a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az egyik legjobb magyar intézmény a brit Quacquarelli Symonds (QS) feltörekvő európai és közép-ázsiai országok felsőoktatási intézményeit értékelő listáján – tájékoztatta az SZTE közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fizikusai szerint a klímatudományban napjainkra elterjedt módszerekkel hétköznapi mérnöki eszközöket is érdemes vizsgálni. Az erről szóló tanulmány a Springer Nature lapcsaládnak a mérnöki tudományokban előforduló kaotikus jelenségeket bemutató Nonlinear Dynamics című lapjában jelent meg – közölte az ELKH pénteken az MTI-vel.

A Drake-egyenlet hatvanadik évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. Arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni.

A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat.

Görögül "asztron" (ἄστρον), annyit tesz: csillag. A "-logia" (-λογία) végződés pedig tudományt jelent. Vagyis az asztrológia, akár tetszik akár nem, szó szerint csillagtudomány! Csillagász barátaink, akik valóban többek között csillagok tisztességes, alázatos tudományos vizsgálatával, például látszó vagy valós mozgásukkal, belső működésükkel, pulzálásukkal, bolygórendszereikkel foglalkoznak, jogosan vannak bepöccenve, hogy ezt szép, érthető és általuk maximálisan kiérdemelt görög elnevezést immár évszázadok óta elbitorolja egy magát néha tudománynak, olykor pedig inkább vallásnak láttatni akaró obskurus kulturális képződmény. Természetesen nincs olyan csillagász, akit ne asztrológusoztak volna le véletlenül legalább egyszer (de inkább sokkal többször) karrierje során, és még csak azt sem mondhatják, hogy nincsen voltaképpen valahol igazuk ezeknek a laikusoknak. Mert ha volna igazság, bizony a csillagászatot kellene asztrológiának hívni (ehelyett be kellett érniük a kissé művi asztronómia elnevezéssel). Nincs persze min meglepődni: a két terület valaha egy és ugyanaz kellett, hogy legyen. Az ókori civilizációkban jellemzően a különféle papi kasztok feladata volt, hogy "tudják mi a csízió", s a csillagok állása alapján valóban képesek voltak több életbevágóan fontos jelenség bekövetkeztét jósolni, például hogy mikor várható a Nílus áradása. Nem is meglepő tehát, hogy ezeket a "csillagjósokat" aztán felruházta társadalmuk a jövőbelátás vélt képességével, s Keplernek még a 17. században is azzal kellett szembesülnie, hogy II. Rudolf császár horoszkópokat rendel tőle, az udvari csillagásztól.

A NASA bemutatta az új űrhajósjelöltjeit, akikre kétéves kiképzés vár, mielőtt feladatot kapnának a Nemzetközi Űrállomáson vagy részt vehetnek a tervezett Hold-missziókban. A tíz jelöltet tizenkétezer jelentkező közül válogatták ki. A csoport kétéves alapkiképzést kap, amelyben egy elkövetkező űrutazáshoz szükséges felkészültségüket szerezhetik meg.

Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra.

Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról – írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében.

Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttállása figyelhető meg a téli égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerdai közleménye szerint december 10-én éjjel hosszú kozmikus vonalat rajzolnak szemünk elé az égitestek, amelyek 15-20 fok távolságra lesznek majd egymástól. A jelenség megfigyeléséhez távcsőre sem lesz szükség, az együttállás szabad szemmel mutatja majd meg igazi szépségét.

"A diákoknak, akik eljuthatnak még a Marsra, és a tanároknak, akik nélkül ez nem lenne lehetséges." Ezzel az ajánlással kezdődik a múlt héten megjelent Magyarország és a világűr című színes-szagos, gyönyörű kiállítású könyv, amely a Magyar Asztronautikai Társaság, az ország legnagyobb űrtevékenységgel foglalkozó civil szervezete gondozásában készült, főszerkesztője pedig az MTA hivatásos fő tudománykommunikátora, Simon Tamás volt. Engem pedig már a fentebbi mottóval megvettek. Én is egyike voltam ugyanis azoknak a gyerekeknek huszon-egynéhány évvel ezelőtt, akik az iskolai könyvtárba jártak kifénymásolni a fél Űrhajózási Lexikont meg a Kozmikus Krónika rovatot az Élet és Tudományból az internet előtti (i.e.) ősidőkben. Ma is minden bizonnyal léteznek ilyen, sőt még ilyenebb gyerekek, és ha az ő megszólításukhoz és bevonzásukhoz írunk könyvet, akkor annak szerintem pontosan olyannak kell lennie, mint ez.

Magányos kutyák nemsokára talán "felhívhatják" távollévő gazdájukat egy új eszközzel, amelynek fejlesztésén brit és finn kutatók dolgoznak. DogPhone nevű eszköz működési elve az, hogy ha a kutya felkap egy labdát, abban egy beépített gyorsulásmérő elindít egy laptopot, amely videohívást kezdeményez gazdája eszközére – olvasható a techxplore.com portálon.