A Tilos Rádión kéthetente jelentkező Sokolébresztő műsorunk legújabb adása az évfordulók jegyében telt. Ahogy ezt a legfrissebb Parallaxis podcastben is megbeszéltük, éppen fél évszázada zajlott az Apollo-13 űrhajó hihetetlen kötéltánca a világűrben, s ezen a héten harminc éve startolt a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket többszörösen forradalmasító Hubble-űrtávcső is. Az Apollo-13 kapcsán ezúttal nem a filmről, hanem az igazi holdrepülés technikai részleteiről, a tervezett leszállás nagyszerű, de elveszett tudományos programjáról (a holdi Fra Mauro fennsík felderítéséről, amit végül az Apollo-14 hajtott végre) és a baleset okairól értekeztünk. Az alábbi kép bal oldala Lovellt és Haise-t, az Apollo-13 asztronautáit mutatja, amint a soha meg nem történt holdsétájukra készülnek. A jobb oldalon ennek és az Apollo-14 egyik helyszíni felvételének segítségével gyorsan megalkottam, hogyan nézhetett volna ki ugyanez a jelenet élesben. Vigyázat, hamisítvány! Ezek az emberek sajna tényleg nem jártak a Holdon. Hogy miért, az kiderül az adásból.

A Föld napjának ötletét John McConnell békeaktivista vetette fel egy UNESCO konferencián, majd egy évvel később, 1970. március 21-én, az északi féltekén a tavasz első napján tartották meg az első napot, amit ma 175 országban, köztük 1990 óta  Magyarországon is megrendeznek. 2009-ben az ENSZ április 22-ét a Földanya Nemzetközi Napjává nyilvánította. Az esemény egy felhívás a Föld természeti környezetének megóvására, amihez idén a Parallaxis is csatlakozik. 

Idén nem csupán a Föld napját, hanem annak ötvenedik évfordulóját is ünnepeljük, amelynek fő témája a klímaváltozás. A Viasat Nature természetcsatorna számos alkalommal igyekezett már felhívni a figyelmet környezetünk védelmére, idén pedig a tudatos fogyasztás mellett kampányol. Otthont zöldítő tanácsokkal, vegyszermentes tisztítószerekkel, újrahasznosított/többször használatos nyereményekkel, illetve számos, klímaváltozáshoz kapcsolódó műsorral ösztönöz változtatásra ezen a héten.

A decemberben felfedezett Atlasról a tudósok úgy vélték, valószínűleg az év legnagyobb fényű üstökösévé válhat, szabad szemmel is látható lehet. Nemrég azonban gyanítani kezdték, hogy az üstökös több részre esett szét, miután gyorsan halványulni kezdett, ezért civil csillagászok felvételei alapján vizsgálták meg egy üstökös szétesését: az első közösségi összefogással megalkotott képeken figyelhették meg a szakértők az Atlas nevű kométa változását

A mai napig számos tizenkilencedik és huszadik századi, hírhedt gyilkossági ügy nyitott akta maradt. Sok esetben nem találták meg a tettest, vagy nem tudják pontosan, hány ember életét vette el egy sorozatgyilkos, és előfordult olyan is, amikor rossz személyt ítéltek el. A Viasat History Gyilkosságok térképe című dokumentumsorozatának szakértői, újravizsgálva a sok évtizedes eseteket, egészen új megvilágításba helyezték azokat.

A Föld napjának ötvenedik évfordulóját egyedülálló műsorfolyammal ünnepli idén a National Geographic. Április 22-én világpremierrel kerül bemutatásra a Jane Goodall: A remény című dokumentumfilm is, amely a híres etológus különleges életét és munkásságát mutatja be exkluzív, ritkán látott képsorokon keresztül.

A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.

Vajon hogyan tekintettek elődjeink a világűrre és milyen felvetéseket, mítoszokat szőttek köré? és Mi szolgált alapjául a mai csillagászatnak, és miként változtak a tudományos nézetek az évszázadok során? A múlt széleskörű bemutatására hivatott Viasat History háromrészes dokumentumfilmmel járja körül a témát, amelyet 2020. április 19-től vasárnap esténként 21:00-tól tár a csillagászat iránt érdeklődők elé. Az Ősi égbolt a modern CGI technikát felhasználva, de ősi leletek mentén kelti életre a történelmet. Nézzünk néhány mérföldkövet a múltból!

Horváth Eszter magyar fotósnak ítélték oda környezet (egyedi) kategóriában idén a World Press Photo díját az Északi-sarkvidéken kíváncsi jegesmedvékről készült fotójáért. A WPP fődíját egy japán fotós kapta a 2019. júniusi kartúmi véres tüntetések közepette készült felvételéért – jelentették be csütörtök este Amszterdamban.

Ron Howard 1995-ös mozija az űrrepüléses filmek aranyszabványa, zsinórmértéke, alfája és omegája. Tíz űrhajósból és űrfanatikusból tíz biztosan ezt ajánlja. Az a mániákus pontosság és odaadás, amivel az alkotók megközelítették az Apollo-program témáját mindmáig egyedülálló, pedig szerencsére nem szűkölködünk jó kis űrhajózástörténeti ihletésű filmekben mostanság (szemezgettünk is belőlük egy korábbi adásunkban). Az Apollo 13 minden képkockája kiállja az idő próbáját, már csak azért is, mert ennél tényleg csak úgy lehetett volna realisztikusabb a feldolgozás, ha Tom Hankst, Bill Paxtont és Kevin Bacont konkrétan felküldik az űrbe egy stábbal. 

A szivarformájú sziklás kőzettöredék 2017-ben haladt át nagy sebességgel a Naprendszeren. A kutatók Oumuamuának, hawaii nyelven "elsőként érkező távoli üzenetnek" nevezték el az égitestet. Jellegzetességeinek egyike, hogy nem rendelkezik por- és gázburokkal, melyet az üstökösök bocsátanak ki felmelegedés közben. A szakértők szerint az objektumot a vízgőz és más gázok elvesztése gyorsította fel, ami megfigyelhető az üstökösöknél, de az aszteroidáknál nem. A tudósok ezért arra jutottak, hogy az Oumuamua "álruhába bújt üstökös" – olvasható a The Guardian online kiadásában.

Megvan az a történet, amiben egy ikerpár egyik tagja a Földön marad, a másik meg elindul egy űrutazásra, majd miután 28 160 km/h sebességgel megtett 231 millió kilométernyi utat újra találkoznak? Nem, ez kivételesen nem egy tanmese a speciális relativitáselméletről, hanem egy igaz történet négy-öt évvel ezelőttről. A Tilos Rádióban jelentkező Sokolébresztő műsorunk legfrissebb adásában erről a páratlan űrkísérletről és a hosszú távú űrrepülés égészségügyi hatásairól folyt a szó Scott Kelly magyarul is megjelent zseniális könyve kapcsán.

Az úgynevezett vörös erdő, mely a csernobili katasztrófa nyomán vállt súlyosan sugárfertőzötté. Nevét is innen kapta: az egykori zöld fenyőerdő a radioaktiv sugárzás miatt vörösesbarna árnyalatot vett fel. Ez az atomerőmű körüli harminc kilométeres zóna legszennyezettebb része. Egyes számítások szerint a vörös erdő olyan mértékű radioaktitást nyelt el, hogy a radioaktív füstöt a szél elhordhatja, akár más országokba is. A hatóságok közlése szerint a helyzet nem jó, de nem is tragikus.