Laboratóriumokban használható hidrogéngenerátort fejlesztett a Thales Nano Energy Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a H-Genie elnevezésű eszköz rangos nemzetközi elismerést kapott – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény az MTI-t.

December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat. Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már háromszázhatvan km magasságban keringő műholdakat – közölte a BME pénteken az MTI-vel.

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi üstökös, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető – hangzott el az M1 pénteki műsorában.

A légszennyezés csökkenése gyors és drámai hatással van az ember egészségére, valamint az elhalálozás csökkenésére – derül ki a Nemzetközi Légzőszervi Társaságok Fórumának (FIRS) új tanulmányából. A FIRS környezeti bizottságának szakemberei áttekintettek számos helyi intézkedést a légszennyezés csökkentésére és azok hatásait az emberek egészségére.

A kultikus H. G. Wells-novella, a Világok harca – amelyből a három Oscarra jelölt mozifilm is készült Steven Spielberg rendezésében és Tom Cruise főszereplésével –, 2019. december 20-án új, kétrészes minisorozat formájában debütál hazánk (valamint az egész közép- és kelet-európai régió) Epic Drama csatornáján. A legfrissebb adaptáció hű maradt az eredeti regény periódusához és beállításához, így ez az első olyan verzió, amelynek díszleteit Angliában állították fel, VII. Eduárd korához igazítva.

A Sokolébresztő hétfői rendhagyó adásában Pál András fizikus-csillagász barátommal a világűr és a zene különleges kulturális kapcsolatait fejtegettük. Meghallgattuk és kielemeztük, hogy az általa levezetett bolygótörvények felhasználásával hogyan "zenésítette meg" maga Johannes Kepler a tizenhetedik században az akkor ismert Naprendszert. Továbbá elhangzanak részletek például az Uránusz bolygót felfedező Sir William Herschel zenész-csillagász egyik szimfóniájából, meghallgatjuk, hogyan fúj a szél a Marson, és bemutatjuk a történelem első űr-föld fuvoladuettjét is.    

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet pénteken az MTI-vel.

A klímaváltozás már nem hosszú távú probléma, hanem olyan globális válság, amely komolyan fenyegeti az emberiséget – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár madridi sajtótájékoztatóján a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezményének jövő héten kezdődő 25. ülése (COP25) alkalmából.

A kutatókat is megdöbbentő méretű, a Napnál hetvenszer nagyobb tömegű fekete lyukat fedeztek fel a Tejútrendszerben. A jelenség tizenötezer fényévnyi távolságra van a Földtől, tömege pedig hetvenszer nagyobb a Napénál – hangzott el az M1 hétfői műsorában a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányt idézve.

Mózes valóban kettéválasztotta a Vörös-tengert, így megmentve az egyiptomiaktól szorongattatott népét? És Szodomát és Gomorát tényleg tüzes eső pusztította el lakóik bűnös életmódja miatt? Albert Lin tudós-felfedező kétrészes minisorozatában évezredes rejtélyeket igyekszik kinyomozni a legmodernebb technológiák segítségével.

A "mély történelem" (deep history) az emberi civilizáció fejlődésének korai, a kőkorszakig visszanyúló – és amúgy messze a leghosszabb – szakaszát jelenti, amelyről nem is léteznek egykorú írásos emlékeink. Pedig szinte minden igazán fontos felfedezésünk, technikánk, koncepciónk a városoktól a keréken át a mezőgazdaságig ebből a szinte elfeledett korból származik. Felderítése leginkább a régészet, genetika és nyelvészet eszközeivel történik, de sokszor hasznos támpontot jelent ehhez a régi népek eposzainak, mondáinak vizsgálata is. Az évszázadokon, évezredeken keresztül szájhagyomány útján terjedő történeteket rendszerint végül szerencsére leírták. Így ismerhetjük például nagy pontossággal az óhéber teremtéstörténetet (a Bibliából), a sumérok Gilgames-eposzát (feltárt agyagtáblákról), vagy a görögök Atlantisz-legendáját (Platón allegorikus írásaiból). Új podcastünkben annak eredtünk nyomába, hogy az ősi történetekben bemutatott hihetetlennek tűnő természeti katasztrófák és csodálatos jelenségek mögött milyen valóságos földtani, fizikai kataklizmák állhatnak.

Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.

Az áramlástani hasonlóság elve lehetővé teszi, hogy bolygólégkörök (és óceánok) nagyléptékű folyamatait laboratóriumi kísérletekkel modellezzük. Megfelelően beállított asztali méretű forgókádas kísérleteken keresztül sokat tanulhatunk például a földi klímaváltozás lokális (időjárási) következményeiről, a sarki fény szerkezetéről, de a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról vagy épp a Szaturnusz hatszögletű sarki örvényéről is. A Galileo Webcastben visszanézhető, a Parallaxis állandó fizikusa, Vincze Miklós által megtartott előadás ilyen "planetológia- és klímamotivált" laboratóriumi modellkísérletek közelmúltbeli eredményeibe enged bepillantást.