A Sokolébresztő hétfői adásában, engedve az emailben és a Tilos rádió online fórumán érkező kérdésözönnek, végre ráfordultam a közelmúltbeli bejelentés apropóján sokakat foglalkoztató témára: hogyan is kell elképzelni a beharangozott, öt év múlva esedékes "magyar űrrepülést"? S akkor már úgy gondoltam, érdemes végigvennünk, hogy kik is voltak az eddigi magyarok, akik hasonló lehetőség közelébe juthattak. Belehallgatunk hát Farkas Bertalan majd' negyven évvel ezelőtti startjának eredeti rádióközvetítésébe, s megbeszéljük, hogy másik kedvenc űrhajósunk, Magyari Béla hogyan kaphatott volna a nyolcvanas években még egy esélyt egy kozmikus utazásra.

Akár néhány centiméter mélyen már lehet víz a Marson – derült ki a Geophysical Research Letters című szaklapban a héten bemutatott tanulmányból. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) nevű felderítőműholdjának és a Mars Odyssey Orbiter nevű műholdjának adatai alapján megállapították, hogy a felszín alatt vízjég jelei észlelhetőek.

Nőtt a veszélyeztetett fajként nyilván tartott hegyi gorillák globális populációja, számuk az újabb állatszámlálás szerint eléri az ezerhatvanhármat – közölte hétfőn a Természetvédelmi Világalap (WWF).

Az elektromos cigaretta jelentősen növeli a krónikus tüdőbetegségek, mint az asztma, a bronchitisz és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kockázatát a Kaliforniai Egyetem tudósainak új tanulmánya szerint, amely az első hosszú távú vizsgálat az e-cigaretta és a légzőszervi betegségek közötti kapcsolatról az Egyesült Államok teljes lakosságának reprezentatív adatai alapján.

Csak néhány vázlat maradt fenn Ludwig van Beethoven feljegyzései között a tervezett 10. szimfóniájáról, amelynek komponálását meghiúsította a német zeneszerző 1827-ben bekövetkezett halála, most zenetörténészek és számítógépes szakemberek versenyt futnak az idővel, hogy befejezzék a zeneművet mesterséges intelligencia segítségével Beethoven születésének 250. évfordulójára, amelyet 2020-ban ünnepel a világ.

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai – írta az MTI-nek küldött közleményében az MTA.

Él Budapesten egy fantasztikus figura, Schuminszky Nándor, aki olyan történeteket tud mesélni az űrhajózás hőskorának főszereplőiről, mint senki más. Személyes ismerősként tekinthet több legendás kozmonautára és asztronautára, akik nem egyszer mulattak otthonában, vagy utaztak hírhedt Trabantjában. (Álljon itt az utókor számára örökül: ez alighanem a történelem első olyan NDK papírjaguárja, amelybe amerikai űrhajósok merészkedtek.)  Szerencsére néhány ilyen kalandot le is írt letehetetlen könyvében, de sokkal több maradt ki, így aztán sztorizgatásait hallgatni minden alkalommal felettébb szórakoztató. Nemrég a Parallaxis podcast különkiadása keretében egy jó órát beszélgethetett vele állandó fizikusunk, Miklós. A kellemesen csapongó diskurzus kiindulópontja pedig egyik kedvenc űrhajósunk, az alig több mint másfél éve elhunyt Magyari Béla volt, akinek életútjáról a hetekben nyílt kiállítás szülővárosában, Kiskunfélegyházán.

Visszatértek a tudósok a hetvenhárom évvel ezelőtti csendes-óceáni víz alatti atomkísérlet helyszínére, hogy feltérképezzék a tengerfenék sebeit. Az 1945. július 25-i kísérlet helyszíne a Bikini-atoll volt, ott hajtották végre az első víz alatti atomrobbantást – írta a BBC hírportálja. A kráter ma is látható, amint a robbantáskor a felszínen úszó hajók roncsai is.

Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az unokák életben maradási aránya még magasabb volt, ha az orkanagymama már átesett a menopauzán – írta a BBC News a tanulmány alapján. A kutatás megállapításai rávilágítanak a menopauza rejtélyeire, köztük arra, hogy egyes fajok nőstényei miért élnek még hosszú ideig az után, hogy elveszették a reprodukciós képességüket. Ilyen fajból mindössze ötöt ismerünk: a kardszárnyú delfin vagy más néven orka, a rövidszárnyú gömbölyű fejű delfin, a beluga vagy fehér delfin, a narvál és az ember.

A polgári repülőgépek repülési magasságánál lényegesen följebb, de még a világűr képzeletbeli határán innen húzódik a sztratoszféra, bolygónk atmoszférájának nagyjából ötven kilométeres magasságig terjedő tartománya. Itt a légkör már annyira ritka, hogy a fényesebb csillagok és a kozmosz sötétje fényes nappal is láthatóvá válnak, a hőmérséklet pedig a réteg legalján akár a dermesztő -51°C-ig is lezuhanhat. Az élőlények számára egyébként elviselhetetlen tartományban található a Föld ózonrétege is, mely a Napból érkező halálos UV-sugárzás fő elnyelőjeként lehetővé teszi, hogy ne csak a tengerben, hanem a szárazföldön is éldegélhessünk a Naptól számított harmadik kőgolyó felszínén.

Az első jeleket egy japán rádióamatőr vette körülbelül négy órával a december 6-i felbocsátás után a SMOG-P-ről és az ATL-1-ről egyaránt. A BME hétfői közleménye szerint a felbocsátást követően a műholdak először magyar idő szerint 19:40-kor értek Magyarország fölé. Azóta tizenkét alkalommal haladtak át az ország felett, és a több mint 991 vett adatcsomag bizonyítja, hogy a műholdak üzemszerűen működnek, a szakemberek több alkalommal vezérelték is őket a földi állomásokról.

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" – állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.