Egy haldokló, élete utolsó szakaszába lépő nap, vagyis egy fehér törpe közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint. Ha az eredmények megerősítik, ez lenne az első, az élethez szükséges feltételekkel rendelkező planéta egy fehér törpe közelében – írta a Royal Astronomical Society havi közleménye alapján a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett.
Műholdak tucatjait veszítette el a SpaceX egy mágneses viharban egy nappal az indításuk után – írja a BBC hírportálja, amit az MTI szemlézett. A műholdak a viharban kizuhantak pályájukról. A geomágneses viharokat a napfelszín nagy erejű kitörései okozzák, ezek plazmát és mágneses mezőt lőnek ki, ami a Földet is elérheti.
Mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező és egyéb géniusz munkásságát és találmányait mutatja be interaktív módon, hatezer négyzetméteren, másfél kilométeres útvonalon az Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás a Millenárison.
Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) a múlt szerdán.
A jelentkezési határidő lezárásáig, 2022. január 31-ig több mint kétszáznegyven érvényes pályázat érkezett a HUNOR (Hungarian to Orbit) – Magyar Űrhajós Programra, közülük az első értékelést követően száz jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamat során – közölte Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa hétfőn Budapesten.
Nyolcvankilenc éves korában elhunyt Luc Montagnier francia virológus, az AIDS-et okozó HIV vírus egyik felfedezője, aki 2008-ban megosztott Nobel-díjat kapott az AIDS-et okozó HIV vírus izolálásáért. A FranceSoir helyi lap jelentése szerint a kutató kedden halt meg Neuilly-sur-Seine-ben, családja körében.
Csillagászok bizonyítékot találtak arra, hogy még egy bolygó kering a Proxima Centauri, a Naphoz legközelebbi csillag körül. Az égitest tömege a Föld negyede, és csillagához szélsőségesen közel, naprendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr és a Nap távolságának tizedére kering – írta az Astronomy and Astrophysics című szaklap friss számát idézve a The Guardian online kiadása, amit az MTI szemlézett.
A legújabb Sokolébresztőben valódi "kocka sztárparádéra" kerülhetett sor, köszönhetően az elmúlt néhány hét igencsak mozgalmas űreseményeinek. Újra bakapcsolódott az adásba a heidelbergi Max Planck Csillagászati Intézetből Detre Örs Hunor, aki a James Webb Űrtávcső egyik legfontosabb műszeregyüttesének fejlesztésében játszott kulcsszerepet az elmúlt röpke másfél évtizedben. Örssel még a várva várt űrcsillagászati eszköz karácsonyi startja előtti napokban beszélgettünk utoljára, s most eljött az ideje, hogy beszámoltassuk a Webb egészségi állapotáról és az elmúlt hónapok izgalmairól. Ő Szalai Tamásnak, a Szegedi Egyetem adjunktusának adta az adásban a kilincset, aki arról számolt be, hogy csillagászként hogyan nyert kollégáival négy különböző pályamunkával is távcsőidőt a 2022-es év eddigi legnépszerűbb űreszközére. Végül állandó szakértőnk, Pál András (Konkoly Csillagászati Intézet) kapott szót, akinek főhet a feje, mert immár egyszerre két "saját" műholddal is törődnie kell, köszönhetően annak, hogy az év második rakétastartjával elindult a magyar detektorokkal is felszerelt VZLUSAT-2.
Gyorsan olvad a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest legmagasabban fekvő gleccsere egy új tanulmány szerint. A Déli-nyereg-gleccser több mint 54 métert veszített vastagságából az utóbbi negyed században – idézte a BBC hírportálja a Maine-i Egyetem tudósai vezette kutatócsoport tanulmányát, amit az MTI szemlézett.
Országos médiakampány indul kutatók és civilek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) munkatársaiból álló csapat tagjainak összefogásával a természettudományok népszerűsítéséért – olvasható az ELKH által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben.
testszag és egyéb bűzök észlelésének mechanizmusát azonosították amerikai kutatók – írja a The Guardian, amit az MTI szemlézett. A mintegy négyszáz szaglóreceptornak csupán töredékéről mutatták ki eddig, hogy részt vesz a speciális szagok észlelésében.
A Csendes-óceánba zuhan a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a többi leselejtezett műhold és űrszemét mellé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az ISS folytatja működését 2030-ig, mielőtt elindul vízi temetőjébe, a Csendes-óceán civilizációtól legtávolabb eső pontjára – idézte a The Guardian online kiadása a NASA közleményét, amelyet az MTI szemlézett.
Napjainkban sokat hallunk arról a vízióról, hogy az Emberiség igazán hosszú távú fennmaradása akkor és csak akkor biztosítható, ha több bolygón párhuzamosan élő, vagyis multiplanetáris civilizációvá válunk. Valós veszély, hogy például egy nukleáris háború eredményeképpen lakhatatlanná tehetjük a Föld felszínét, bár azért azt elég nehéz elképzelni, hogy a Vénusznál vagy a Marsnál rosszabb hellyé tudnánk bombázni. Pláne a földi tengerfenéknél, melynek belakása szintén egy létező lehetőség lenne, mégsem nagyon esik erről szó. Esik viszont bolygószomszédunk, a Mars betelepítéséről, nem is kevés! A legnépszerűbb elképzelés a vörös bolygó "zöldítésének", terraformálásának, vagyis földszerűvé alakításának gondolata, mely teljesen mainstream tudomány, olyannyira, hogy decemberben a Wiley kiadó egy hatszázoldalas tanulmánykötetet jelentetett meg a témában, többek között magyar szerzőkkel is. Maga Elon Musk pedig többször is bejelentette, hogy ő bizony a Marson szeretne meghalni, de nem ám üvöltve egy becsapódó irányíthatatlan űrhajóban, hanem ágyban, párnák közt. A feladat tehát adva van, jut tennivaló mindenkinek bőven. Dr. Mátyás Bence talajmikrobiológus pedig meghallotta a kor szavát, mert nagyot álmodni és alapított egy céget, amely a vörös bolygó terraformálásához szükséges technológiák kiérlelését tűzte zászlajára, hogy kéznél legyenek, amikor eljön az idő. Az RTL Klub Cápák között című műsora jóvoltából országos ismertségre szert tett kutató-üzletembert ostromoltuk kérdéseinkkel a Parallaxis podcast legújabb epizódjában.
