Ezúttal egy lebilincselő kalandot vizsgálunk tudományos szempontból egy a Marson ragadt űrhajósról és a túlélési ösztöneiről. Ez a Mentőexpedíció, azaz Ridley Scott filmje Matt Damon főszereplésével Andy Weir: A marsi című műve alapján. Ebben egy Mark Watney nevű űrhajóst tévedésből halottnak hisznek, ami miatt magára marad a Marson. A férfi mindent megtesz az életben maradásért; élelmiszert termel, vizet állít elő, valamint masinákat szerkeszt, hogy felkészülhessen a Mentőexpedíció fogadására.
Csütörtökön érkezik az új Parallaxis, melyben tudományos és fantasztikus szempontok alapján az öt éve készült Mentőexpedíció, avagy ha úgy jobban tetszik, a Marsi című mozit vizsgálták műsorvezetőink. A sztori szerint főhősünk a Marson ragad egyedül, így nincs más választása, mint túlélni, amíg segítség nem érkezik. Ráadásul a földi irányítással bolygónk és a Mars közötti kommunikációs időkésés miatt a valós időben történő párbeszéd sem lehetséges. Ironikus, hogy ennek a Parallaxis epizódnak a felvétele hasonló nehézségek elé állította a stábot.
Egészségügyi problémák miatt bizonytalan ideig nem vezet műsort a Parallaxis Univerzumban Ivanics-Rieger Klaudia – hirtelen távozása több podcast megjelenését is érinti. A Bakonyi Csillagászati Egyesület alapító tagja másfél éve csatlakozott az [emdé] média podcast-divíziójához, ahol eddig huszonkét Parallaxisban szerepelt, idén márciusban pedig elindította SzubZsáner című saját sci-fi könyves podcastjét is.
Ma már elsősorban gyógypedagógus-logopédusként dolgozik, egykor viszont a legfoglalkoztatottabb szinkronhangok egyike volt Zsigmond Tamara, akinek neve és hangja egyaránt ismerősen cseng az Egy rém rendes család rajongóinak éppúgy, mint a Dawson és a haverok szerelmeseinek. A 2005-ben készült rendhagyó és közvetlen beszélgetés során a Star Wars előzmény-trilógiától vezet az utunk az emelt díjas sms-eken át egy leszbikus filmszerepig.
Szimbolikus, hogy a magyar idő szerint szerda reggel, floridai idő szerint hajnali háromnegyed kettőkor történt tökéletes start – amelynek során fél évszázad után először végre ismét ember szállítására alkalmas űrhajó indult a Hold felé – éjszakai indítás volt. Eddig ilyen méretű óriásrakéta a világtörténelemben ugyanis csak egyetlenegyszer emelkedett fel sötétben, s ez éppen a legutóbbi alkalom volt, amikor emberek utaztak a Holdra.
A Sokolébresztő aktuális adásában Pál András elmesélte, hogy mi történt az elmúlt jó fél évben kedvenc asztrofizikai kisműholdunkkal, a gammafelvillanásokat kutató GRBAlphával odafönt, hogy milyen mérnöki-informatikai problémákkal néz szembe nap mint nap egy kis kutatóműholdat üzemeltető csapat, és elspoilerezett ezt-azt a jövőbeli űrcsillagászati terveikről is.
Music makes you lose control – informált minket 2005-ös slágerében Missy Elliott, amelyet szinte lehetetlen meghallgatni anélkül, hogy ne kapna el minket a flow. Most kutatók felfedezték, hogy a patkányok is ellenállhatatlannak találják a ritmikus ütemeket, azaz ösztönösen mozognak a zene ütemére. Ezt a képességet korábban csak az emberre tartották jellemzőnek, így a felfedezés betekintést nyújt az állati elmébe, valamint a zene és a tánc eredetébe – írja tudományos rovatában a The Guardian.
A Parallaxis Univerzum nosztalgikus filmes kibeszélőjének novemberi műsorában egy méltatlanul mellőzött 1993-as sci-fi akciófilmet néztünk újra Sylvester Stallone, Wesley Snipes és Sandra Bullock főszereplésével – ezúttal tehát a 29 éve bemutatott A pusztító című moziról beszélgettünk.
Az összeütköző csillagok gammasugár-kitörése váratlanul utat engedett a hipermasszív égitest egynapos látványának, így a csillagászoknak lehetősége nyílt megfigyelni egy "túlsúlyos" neutroncsillagot. A kutatók szerint a rejtélyes objektum megcáfol néhány csillagászati elméletet – írja tudományos rovatának exkluzív riportjában a The Guardian.
Az ősz idén is, mint minden évben Nobel-és IgNobel-szezon a tudomány világában. Az Oscar- és Arany Málna-díjak tudományos megfelelőinek odaitélése ekkortájt a figyelem középpontjába helyez olyan témákat, melyekkel amúgy hétköznapjainkban csak kevéssé foglalkozunk. Ezúttal a Svéd Tudományos Akadémia arra adott nekünk remek lehetőséget, hogy elmerengjünk az Einstein által "kísérteties távolbahatásként" emlegetett kvantum-összefonódás őrjítő furcsaságain, vagy épp azon, hogy hogyan keverdhettek a modern ember génállományába neandervölgyiektől származó szakaszok. Az IgNobel-bizottság pedig gondoskodott arról, hogy megtudjuk, hogyan érdemes pletykákat terjeszteni, mi történik a skorpiók szexuális életével ha székrekedésük van és hogy miért festettek a maják beöntést végző embereket agyagedényekre. Mi is igyekeztünk felvenni a fonalat és alaposan átbeszélni ezeket a rendkívül izgalmas témákat legújabb epizódunkban.
Jövő héten péntekről szombatra virradóra, azaz a novemberben 19-én hajnalban várhatóan egy látványos kitörést produkál a Leonidák meteorraj, amelynek eredményeként akár óránként száznál is több hullócsillagot figyelhetünk meg a hajnali égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A világon először kaptak mesterségesen előállított vért egy brit klinikai kísérlet résztvevői, az eljárás könnyebbé teheti a rendszeresen transzfúzióra szorulók és a ritka vércsoporttal rendelkezők életét – írja a BBC.com alapján az MTI. A kísérletben azt vizsgálják, hogy a kis – néhány evőkanálnyi mennyiségű – mesterséges vér milyen hatásokat vált ki az emberi szervezetben.
A Szubzsáner novemberi adásának témája már régóta váratott magára, bár legalább annyira rendhagyó is. Vajon sci-finek minősül-e a Star Wars és ha igen, miért nem… vagy esetleg fordítva? Az adás aktualitását a folyamatosan megjelenő Star Wars tartalmak adják, mint az Andor és a Tales of the Jedi sorozatok, de regények, képregények is állandóan jelennek meg. A műsor vendége Kő Gergely szinkronrendező, a White Sam podcast egyik műsorvezetője.
