A Florida felé közeledő Ian hurrikán miatt hétfőn visszavitték a NASA Space Launch System (SLS) holdrakétáját a szerelőcsarnokba, hogy ne sérüljön meg. Az űreszköz valószínűleg novemberben indulhat útnak – számolt be róla a BBC hírportálja hétfőn. A nagyon lassú művelet során az SLS-t egy óriási vontatóval húzzák vissza a csarnokba.
Műsorunkban a kedvenc tudományos és fantasztikus kötődésű, illetve hangzású zenéinkkel foglalkozunk. A teljesség igénye nélkül összeállított listánkon egyaránt helyet kap a szó szerint laboratóriumi körülmények között, a Philips kutatóintézetének két munkatársa által létrehozott, de mindenki számára ismert futurisztikus hangzású zene, vagy olyan ikonikus mű, aminek 1902-es magyarországi bemutatóján még a fiatal Bartók Bélának is leesett az álla. A Deltától az Űrodüsszeián át az X-Aktákig a Parallaxis különleges generációs-élmény adásában!
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án, hétfőn. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet. A jelenség szabad szemmel is látható lesz: este nyolc óra után a keleti látóhatár felett egy igézően fényes, fehér csillag fog ragyogni. A Jupiter most rendkívül fényes, ragyogása messze meghaladja az összes csillagét, ami csak az égen látszik – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteken az MTI-vel.
Első alkalommal vizsgálta meg egy kutatócsoport, milyen arckifejezéssel reagálnak a magzatok a különféle zöldségek ízére, és kimutatták, hogy a keserű kelkáposztára több esetben vágtak inkább síró grimaszt, mint az édes sárgarépára.
A Budapest 90,3 MHz frekvencia használatára kiírt pályázatot a Tilos Rádió nyerte – tudatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel. A szeptember óta csak az interneten elérhető online adás mellett így hamarosan újra a budapesti éterben szól majd a Tilos, s benne kéthetente a Sokolébresztő premier adása is!
Az aktuális Sokolébresztő témája a NASA Double Asteroid Redirection Test (DART) űrszondájának küldetése volt, amely hamarosan készakarva nekirepül egy kettős kisbolygó-rendszer egyik tagjának, hogy eltérítse azt. Talán nem olyan iszonyatos túlzás azt állítani, hogy ha annak idején a dinoszauruszoknak is lett volna ilyesmijük, akkor alighanem mi most nem lennénk itt. (Habár - spolóiler! - a következő Parallaxis podcastban Klaudiától megtudjuk majd, hogy 66 millió évvel ezelőtt szupervulkán-kitörések is súlyosbították a helyzetet, hiszen a baj csőstül jön.) Sok szó esett már a Földet fenyegető űrbéli szikla- vas- vagy jégdarabok elleni védekezésről, például a Parallaxis Podcast 51. epizódjában, amelyben az Apollo-9 asztronautájával, Rusty Schweickarttal tárgyaltuk ki a művelet nehézségeit. De a dolog éles kipróbálására nem került sor - egészen mostanáig.
Idén közel járnak egymáshoz Naprendszerünk óriásbolygói, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz. Júniusban a hajnali égen nyílt alkalom gyönyörködni a bolygófüzérben. A négy gázóriás időközben átvándorolt az esti égre, és az ősz folyamán szembenállásba kerülnek a Nappal. Ez különösen kedvezővé teszi megfigyelésüket, ugyanis ilyenkor a legfényesebbek és a legnagyobb látszó átmérőjűek – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló keddi közleményében. Október 1-jén ugyanis Óriásbolygók éjszakája címmel különleges programmal várja a látogatókat az obszervatórium.
Extraszoláris bolygóknak, avagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a planétákat, amelyek a Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig most pályázatot hirdetett húsz olyan exobolygó rendszer névadására, amelyeket hamarosan a James Webb űrteleszkóppal is meg fognak figyelni a csillagászok.
Kezdetben évadokon át Szervét Tibor kölcsönözte hangját a felvétel idején hatalmas népszerűségnek örvendő Csillagkapu (SG1) sorozatban a Richard Dean Anderson által megformált Jack O'Neill ezredesnek. A beszélgetés viszont nem csak az eseményhorizont körül forgott, hanem színházról, szinkronról, sportról is szólt. A jogász végzettségű Jászai Mari-díjas érdemes művészt a Valami Amerika és a Magyar Vándor sikeréről is kérdeztük: a 2004-ben készült beszélgetést Szervét Tiborral, most újra meghallgathatod a Parallaxis Anno szeptemberi epizódjában!
"Isten megteremté a dinoszauruszt, Isten elpusztítá a dinoszauruszt, Isten megteremté az embert, az ember elpusztítá Istent, az ember megteremti a dinoszauruszt..." – fejtegeti a feledhetetlenül férfias fukszos fizikus, pontosabban káosz-szakértő Ian Malcolm (Jeff Goldblum) az 1993-as Mesbeli Jurassic Park című kultuszfilm egyik gyakran idézett jelenetében. "A dinoszaurusz megeszi az embert, az asszony örökli a földet" – teszi hozzá a nem kevésbé feledhetetlen Ellie Settler (Laura Dern) paleobotanikus. Ezzel a néhány mondattal tulajdonképpen kitűnően összefoglalta a forgatókönyvet jegyző David Koepp (vagy az eredeti regényt író Michael Crichton) a Jurassic Park franchise univerzumának leglényegesebb történeti keretét. Az alapvetés kibontása pedig immár két teljes trilógián keresztül, és mindenféle spinoff-sorozaton keresztül le is zajlott, vagyis a sztori talán lezártnak tekinthető, bár az általános nőuralomig mintha sajnos nem jutottunk volna el. De mit tudunk a filmek tudományos valóságtartalmáról mondani, és mit jelentettek a mi életünkben a két Jurassic-trilógia darabjai? Erről szól a Parallaxis legújabb epizódja.
A White Sam fegyverklubban puskacső alá vetjük a nevadai sivatagi kisváros lakóinak élet-halál harcát a gigászi méretű és vérszomjas, gilisztaszerű lényekkel, a graboidokkal. A Kevin Bacon és a májusban elhunyt Fred Ward főszereplésével 1990-ben készült horror-vígjáték könnyed kikapcsolódás az egész család számára.
Az északi féltekén szeptemberben kezdődik a csillagászati megfigyelési szezon, amikor az éjszakák kezdenek hosszabbak lenni, megkönnyítve ezzel a csillagok és egyéb égi objektumok megfigyelését. A Jupiter és gyakorlatilag egy telihold kellemes párosával köszönthetjük az új évszakot ezen a hétvégén.
A 140. Sokolébresztő témája a startálláson várakozó SLS (Space Launch System, Űr-indítórendszer) óriásrakéta, tetején az Orion Hold-űrhajóval, melynek felbocsájtása ugyan éppen csúszik, de az új korszak hajnala már nagyon közel van. Azt is mondhatjuk, hogy a projekt beharangozásakor emlegetett 2016-os startdátumhoz képest már tényleg bagatell az a néhány hetes-hónapos halasztás, amely elválaszt minket attól, hogy fél évszázad után ismét olyan űrhajó jusson el a Hold térségébe, amely képes embereket szállítani. De mi az oka a késlekedésnek, miért fontos egyáltalán égi kísérőnk közelébe repülni, amikor már jártunk ott, és mi minden más utazik az Orionon kívül az SLS tetején? Végül: mi várható a még távolabbi jövőben? Ezekről elmélkedtünk legkisebb, de egyre nagyobb vendégszakértőnkkel, Rakétafüsttel.
