A sci-fi regények rajongóinak indítjuk SzubZsáner címmel új podcastsorozatunkat, bővítjük a videóink számát, és felújítjuk a korábbi epizódjainkat. Megváltozik az adományozás lehetősége is: az eddigi PayPal helyett márciustól a Patreon rendszerén lehet támogatni a Parallaxis csapatát, ahol a patronálókat különleges tartalmak várják!

A The Guardian cikke felidézte, hogy az 1980-as években felfedezett, négymilliárd éves marsi meteoritról 1996-ban megjelent, a NASA tudósai által vezetett kutatás szerzői az élet nyomaira utaló jeleket véltek felfedezni a kőzetben. Feltételezésük szerint a kőzetben talált szerves vegyületeket élőlények hagyták hátra. Ezt az állítást más tudósok kétkedve fogadták, és a kutatások az elmúlt évtizedek alatt megcáfolták a feltételezést.

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. A kutatásban az ELKH CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt.

Az amerikaiak mindenhová autóval járnak. A személygépjármű olyannyira alapvető lételeme a kontinensnyi ország lakosságának, mint a levegő, a víz, a juharszirup, vagy a kábeltévé. Neil Armstrong és Buzz Aldrin kitűzték ugyan a csillagos-sávos lobogót a Holdra már 1969-ben, de az amerikai életmód (és a tudomány) 1971 júliusában érkezett meg úgy igazán égi kísérőnkre, amikor David Scott és Jim Irwin a legelső felturbózott Apollo-küldetésen kicsomagolták kétszázkilós kis villanyautójukat a holdbéli Hadley-völgy közelében, s hozzáláttak a helyi Appenninek lélegzetelállító hegyeivel övezett társég geológiai feltárásához. Ez volt hát az első alkalom, amikor emberi lények autót vezettek a Naprendszer egy másik égitestjén, s ők tehát magától értetődően amerikaiak voltak. Ám legalább ennyire természetes, hogy ahhoz, hogy odajussanak és félelmetes tizennyolc kilométeres óránkénti sebességgel zötyöghessenek a kráterszabdalta vidéken, egy magyar gépészmérnök és egy német rakétatudós-menedzser kulcsfontosságú munkájára volt szükség. Erről szólt a legújabb Sokolébresztő.

Nemrég mi is megosztottuk a Friderikusz Show azon adásának részletét, melyben a Holdra elsőként lépő Neil Armstrong volt a műsor vendége. Most felkerült a produkció azon adása is, amelyben négy évvel később, 1997-ben egy karácsonyi adás alkalmával kapcsolták élőben az orosz Mir űrállomást.

Dr. Mátyás Bence 2 millió eurós, közel 750 millió forintos, a Cápák között című RTL-es műsor eddigi történetének legnagyobb befektetési igényével érkezett. A kutató által képviselt vállalkozásnak ahhoz szükséges a befektetés, hogy a Marsra juttasson növényeket és ezáltal idővel megteremthetők lennének a földi élet feltételei.

A National Geographic új, hatrészes sorozata nosztalgikus időutazásra hív egy legendás, felejthetetlen időszakba, mely kitörölhetetlen nyomot hagyott kollektív emlékezetünkben. Melyek voltak a nyolcvanas évek Amerikájának legikonikusabb pillanatai, játékai, kütyüjei, reklámjai, gyorsételei és ruhadarabjai? Kövesd végig a tízes listát, és közben idézd fel a nyolcvanas évek Amerikájának jellegzetes ízeit, képeit, látványait és zenéit!

Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált. Két Hawaiin lévő teleszkóp segítségével végezte egy szakértői csoport a fiatal szupernóvákat vizsgáló kutatást (Young Supernova Experiment – YSE). Ennek során megfigyelhették a vörös szuperóriást utolsó százharminc napján, mely a halálos detonációban végződött – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál.

Amerika első űrállomása, a Skylab az Apollo-program melléktermékeként jött létre. A hatvanas években ugyanis a NASA ráeszmélt, hogy a Wernher von Braun és csapata által tervezett gigantikus Saturn–V rakéta, mely a közel negyvenöt tonnás Apollo-űrhajórendszert volt hivatva a Hold felé vezető pályára állítani, arra is alkalmas, hogy akár százhúsz tonnányi hasznos terhet, például egy lakott űrállomást a Föld körüli pályára juttassanak vele. Ráadásul az is hamar megfogalmazódott a mérnökök fejében, hogy magának a rakétának a fokozatait lehetne mindehhez lakó- és kutatómodullá alakítva felhasználni. 

1969. július 20-án az Eagle, azaz a Sas nevű holdkomp két fős személyzete landolt a Nyugalom Tengerén, s talán nincs is e bolygón olyan, aki ne tudná, hogy másnap, 1969. július 21-én az Apollo-11 küldetés során lépett először ember a Hold felszínére Neil Armstrong és Buzz Aldrin személyében. Míg a jelenleg 91 éves Aldrin a mai napig aktív, és láthatóan imád szerepelni, addig Armstrong 2012-ben bekövetkezett haláláig nem tartozott azok közé, akik gyakran adtak interjút. 1993-ban mégis ellátogatott Magyarországra, ahol Friderikusz Sándor vendége volt.

A verzió: Nikola Tesla, fizikus, akkora zseni volt, amilyen egy évezredben csak néhány születik, s csak azért nem valósult meg minden álma például az ingyen energiáról, mert messze a kora előtt járt. B verzió: Nikola Tesla, feltaláló évtizedekkel le volt maradva a tudomány frontvonalához képest. Elutasította az elektron létezésének elképzelését, képtelenségnek tartotta a relativitáselméletet, s valójában éppen ő nem értette meg korát életének második felében. A verzió: Tesla csodálatos humanista volt, egy igazi idealista, de mégis sikerre predestinált üzletember, ám a galád nagyiparosok (konkrétan: Edison) teljesen ellehetetlenítették a működését. B verzió: Tesla összeférhetetlen, kezelhetetlen ember volt, sosem tudott csapatban játszani, s Edison cége nélkül esélye sem lett volna, hogy Amerikában bármennyire is ismertté váljon. Mi az igazság, melyik változatnak higgyünk?

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Yedioth Ahronoth hírportálja, a ynet kedden, amit az MTI szemlézett. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről.

Abszolút a Jurassic Park rajongóknak készült, gyűjtői készlet a Lego T-rex (helyesen T. rex) tombolás nevű szettje. Ebben egy körülbelül negyven centiméter magas, nyitható kapu és a filmből ismert, legalább ugyanilyen méretű T. rex, lánykori nevén Roberta található meg benne. De a készlet pikantériáját a fanservice adja. Roberta összeépítésekor a rex szívét egy apró, zöld béka adja, amolyan easter eggként, jelképezve ezzel a béka DNS-t.