Mai tudományos szempontból vizsgált filmünkben tehát a távoli jövőben, a bolygóközi királyságok korában. A királyságok az Arrakis bolygó feletti uralomért harcolnak, de a naprendszereken átívelő cselszövések, háborúk és politikai manőverek közepette van egy ember, aki talán békét hozhat az univerzumnak. De ehhez harcolnia kell. Ellenséges bolygók, fantasztikus tájak, különös lények ésaz Atreidesek és a Harkonnenek viszályáé. És egy szerelemé, amelyet egész hadseregek sem tehetnek semmissé. Ezúttal egy hosszú időn keresztül mellőzött világról fogunk beszélgetni, amelyet egy modern feldolgozásnak hála kezdenek jobban megismerni és megszeretni az emberek. Ez a Dűne világa, amely megértéséhez nem elég belemártanunk a lábunk a homokba. 

A fiatal és tehetséges zongoristanő, Jenifer Welles egy nap megfenyegeti a szeretőjét, Alex Benedictet, a híres karmestert. A lány azzal tartja rettegésben a férfit, hogy nyilvánosságra hozza kapcsolatukat. Mivel Alex erőskezű anyósa a szimfonikus zenekar igazgatóságának elnöke, a karmester nem meri megkockáztatni, hogy kitörjön a botrány, inkább elhallgattatja Jenifert... A Csak még egy kérdés témája a Columbo című filmsorozat soron következő része, a Fekete etűd (1972) című epizód.

Ádám Moszkvában küzd az atomfegyverek ellen, Laci pedig Esztergomban a Győr nevű hajón leskelődik Alma és Desiré után. Indokalatlan tudosítók lepik el a várost, Lenke és Taki pedig mindenre jó varázsitalt kap. A rádiót becsukják, a telefon megnyílik, Julcsi Kozma Jocóval beszél és szörprájz, Juli egy nyugodt estét akar, de nincs idő az operára! Mindenki Mágenéknél, Ádám postahivatalt csinál a lakásból. A harmadik résszel folytatódik műsorunk a Gazdagréti lakótelepről.

Vendégünk Bérczi Szaniszló, az ELTE Anyagfizika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzetkutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.

Napjainkban mélyebb kapcsolatot ápolunk az okostelefonunkkal, mint egykor édesanyánkkal vagy a kedvesünkkel: appok követik az életünket, és immár a halálunkat is. Mert mi történik akkor, ha egy applikáció azt is meg tudja mondani, mikor fogunk meghalni? A Screamcast első részében a Halálod appja (2019) című mozit beszéltük ki.

Vajon lehet-e egy negyven-ötven éven át tanítónőként dolgozó emberből szuper katonát, gyilkoló gépet csinálni? Képes-e az emberiség nem agresszív fertőzésként meghódítani a világűrt vagy mindig is az ösztöneink rabjai maradunk. Izgalmas katonai sci-fi fontos filozófiai kérdésekkel SzubZsáner legújabb részében.

Tudományos szempontból vizsgált filmünk történetében fontos szerepet játszik a barátság és a kreativitás, miközben fiatal főszereplőink igyekeznek megfejteni az idegen teremtmény rejtélyét és túlélni a városukban zajló különös eseményeket. A Super 8 (2011) egy látványos, ám igencsak túltolt lens flare orgia, amelyben egy gyerekekből álló filmes csapat tanúja lesz egy vonatbalesetnek, melyben kiszabadul E.T. horror-változata, aki egyaránt felforgatja a kisváros és főszereplőink életét.

Új évaddal folytatódik a National Geographic Légikatasztrófák című sorozata. Az epizódok a légiközlekedés hírhedt tragédiáinak hátterében meghúzódó rejtélyeket mutatják be. A hatrészes évad premierje február 19-én este 22 órakor látható a National Geographic csatornán.

Mai filmünk egy totalitárius jövőben játszódik, ahol az állam ellenőrzi az emberek gondolkodását és életét. A főszereplőnk, Winston Smith a rendszer ellen lázad, de szembesül a hatalom elnyomásával és az abszolút ellenőrzéssel. Ez az alkotás a szabadság, az ellenállás és az egyéni gondolkodás témáit feszegeti a diktatórikus társadalom kontextusában.

A millenniumi generáció szabadidős tevékenyégei merőben ertértek a kilencvenes években. A zsebinternet előtti világban ha szerencsénk volt, együtt játszhattunk társainkkal, ám sokszor egyedül kellett feltalálnunk magunkat. Nem számíthattunkmásra, csak a fantáziánkra, nem állt rendelkezésünkre a korabeli játékok széles tárháza. Amink viszont volt, annak örültünk, de még így is sokszor néztünk irigykedve a tévében a játékreklámokat.

Grönland nemcsak az egyik utolsó fehér folt a hegymászók térképén, de egyúttal a globális felmelegedés következtében drámai sebességgel átalakuló, a kutatók által aggodalommal figyelt helyszíne is. Alex Honnold: Grönland fagyos csúcsain című háromrészes NatGeo sorozat első két epizódjának bemutatója február 11-én lesz a National Geographic csatornán.

Az aktuális Sokolébresztő témája egy 1985-ös űrrepülés, amelynek során az egyik űrhajós megfenyegette a földi irányítást: ha nem hagyják, hogy megjavítsa bedölglött kísérletét, ő vissza sem jön. Ezt csak egyféleképpen tudta volna garantálni, a levegő kiengedésével, ami persze a teljes személyzet azonnali halálát is jelentette volna. Megvizsgáltuk a rendkívüli történet hátterét, előzményeit és következményeit, illetve üzenetét napjaink "részmunkaidős" űrhajós-programjai számára.

Már elérhető az RTL+ előfizetői számára az Ima az Armageddonért című dokumentumfilm, amely az On the Spot ajánlásával érkezett a streaming platformra. Tonje Hessen Schei és Michael Rowley alkotása az amerikai evangéliumi keresztyén csoportok és az Egyesült Államok politikai döntéshozói összefonódásának veszélyes következményeit vizsgálja. A másfél órás dokumentumfilm nemcsak azt tárja fel, hogy a fundamentalizmus struktúrái hogyan gyengítik az amerikai demokrácia szövetét, hanem arra is rávilágít, hogy mindez milyen pusztító hatást gyakorol az Egyesült Államok külpolitikájára.