Az Egyesült Államok tizenhét államában lesz megfigyelhető a héten a sarki vagy északi fény, az aurora borealis jelensége – jelezte az alaszkai egyetem geofizikai kutatóintézete hétfőn. A tudományos előrejelzés szerint csütörtökön egy geomágneses viharnak köszönhetően az általában az északi félteke legészakibb területeiről észlelhető jelenség az Egyesült Államok középsőbb részén fekvő térségekből is megfigyelhető lesz majd.
Témánk az 1978-ban készült Superman, mely azóta meghatározó darabja lett a szuperhősös mozifilmek történelmének. A Richard Donner rendezte alkotás új dimenziót nyitott a képregényadaptációk világában. Podcastünkben egyéni szemszögből viszgáljuk a filmet, feltárva annak legkülönfélébb aspektusait. Beszélgetünk a logikai buktatókon, a történet hiányosságain át a szemérmetlen tudománytalanságáról, párducról, oroszlánról és gorilláról, miközben megemlékezünk ennek az ikonikus filmnek a hagyatékáról és jelentőségéről.
Ezúttal 2061-ben járunk, amikor egy magánűrhajó indul a Jupiter egyik holdjára, az Europára, hogy a lehetséges élet nyomait kutassa. Az űrjármű egy napkitörés során elveszíti kommunikációs kapcsolatát a Földdel, ráadásul a holdhoz közeledve egy áramlat el is téríti az egységet az eredetileg kijelölt leszállási helyétől. A Parallaxis legújabb részében egy 2013-ban készült alkotás kerül terítékre, Az Európa-rejtély!
A Napkút Kiadó gondozásában jelent meg néhány héttel ezelőtt Magyarország első, mesterséges intelligencia által asszisztált verseskötete, A perceptron gyermekei. A kötetet jegyző Balaskó Ákos, aki a Parallaxis Univerzum hűséges hallgatója is egyben, tudományos megalapozottsággal veszi górcső alá a mesterséges intelligencia és az élővilág viszonyát, szerves egészként vizsgálva a növényi, állati, emberi és mesterséges tudatosság viszonyrendszerét, a medveállatkáktól a mélytanuló algoritmusokig. Eközben felépíti az MI mitológiáját is.
Ezúttal a mesterséges intelligencia világát fedezzük fel: miképpen hat az MI a legkülönfélébb iparágakra? Hogyan változtatja meg a tartalom előállítását, terjesztését és fogyasztását? Megismerkedünk a gépi tanulás alkalmazásaival a tartalom ajánlásában, emellett fontos kérdéseket is felvetünk az MI etikájával és "érzéseivel" kapcsolatban. Csatlakozz hozzánk, és lépj be a mesterséges intelligencia és a média kapcsolatának izgalmas világába!
Ezúttal a Greenland – Az utolsó menedék című 2020-as katasztrófafilm szolgáltatott számunkra kitűnő ürügyet, hogy újra átrágjuk magunkat egyik örökzöld témakörünkön: a különböző méretű és jellegű kisebb égi objektumok Földbe csapódásának elemzésén. Illetve azon, hogy hogyan reagálna egy kihalás szintű esemény fenyegetésére az emberi civilizáció, illetve az Egyesült Államok (ez a kettő Hollywoodban lényegében szinoníma). Ric Roman Waugh rendező alkotása az Armageddon–Deep Impact–Ne nézz fel!-tengely mentén felsorakozó mozikhoz képest attól lesz egyedi, hogy itt kizárólag "alulról", a Gerard Butler által megszemélyesített átlagember és családja nézőpontjából láthatjuk az eseményeket. A NASA és egyéb fontos szervezetek okosságai legfeljebb csak a tévéhíradókon keresztül jelennek meg, Bruce Willis-kategóriás eltérítő űrküldetésről pedig egy szó sem esik. Annál több viszont egy nagy bunkerről, ahova el kell jutni, mégpedig a minden próbálkozás ellenére továbbra is Dániához tartozó Grönlandon.
A Sokolébresztő legújabb adásában Konkoly Thege Miklós (1842–1916) csillagász, meteorológus, mérnök, zeneszerző, vagyis az egyik utolsó igazi polihisztor kalandos életéről, munkásságágáról és napjainkig kiható örökségéről beszélgettünk, amelynek felderítésében Orha Zoltán és Rakétafüst kolléga voltak segítségünkre.
Dr. Fleming egy sikeres pszichiáter meggyilkolja feleségét, és kifinomult taktikákat alkalmazva igyekszik elterelni a gyanút magáról, azonban Columbo aprólékosan összeállítja a látszólag hétköznapi nyomokból a gyilkosság mozaikdarabkáit. Végül a rendkívül megfigyelőképességű detektív rájön az igazságra és leleplezi a gyilkost. Ez a tévéfilm volt az alapja a híres Columbo krimiszériának, amelyet világszerte és itthon is nagy sikerrel vetítenek a mai napig. Ebben a vadonatúj, havonta jelentkező podcastünkben sorra vesszük a sorozat epizódjait.
A legújsabb Sokolébresztőben vendégeink Szalai Sándor professzor és Horváth István voltak, akik a KFKI-ban kollégáikkal a nyolcvanas években kulcsfontosságú műszereket fejlesztettek a Halley-üstököst megközelítő VEGA-1 és -2, és a Mars holdjához indított Fobosz-szondákra. Ez a csapat alkotta meg a világ első valódi "űrrobotját" is, amely nélkül lehetetlen lett volna a mogyoró alakú üstökösmag lefényképezése.
A Szárnyas fejvadász, vagy eredeti címén a Blade Runner az emberiség helyét és szerepét feszegeti a jövőben, amikor a replikánsok emberi érzelmekkel és öntudattal rendelkeznek. A kultikus sci-fi klasszikust 1982-ben mutatták be Ridley Scott rendezésében, a film alapjául Philip K. Dick novellája szolgált. White Sam podcastban a film körül forog a beszélgetés, és az elmélyült elemzés során műsorvezetőink számos érdekes és értelmezésre váró kérdést boncolgatnak.
Ezúttal a gépek és az emberi elmék határmezsgyéjén kalandozunk, miként felfedezzük a kódok titkait, és ámulunk Alan Turing zsenialitásán, amely megváltoztatta a világot. Vajon milyen hatása van a technológiának és az emberi kommunikációnak a mai világban? Érdekes gondolatok és megdöbbentő tények várnak rátok ebben az inspiráló és elmélkedésre sarkalló műsorban, ahol az élet és az alkotás színfalai mögé tekinthetünk e történelmileg kevésbé pontos film által.
A Médiazabálók júniusi adásában megpróbáltunk fény deríteni arra, hogy az álhírek és összeesküvés elméletek milyen hatással vannak az emberekre és a társdalomra. Hogyan lehetünk kritikusabbak ezekkel az információkkal szemben, és egyes esetekben milyen veszélyei lehetnek ha elhiszünk minden elénk kerülő hírt. Lesz szó arról, hogy mit jelent a kognitív disszonancia, milyen az, amikor a post-truth korszakában élünk és mi ad táptalajt az álhírek elterjedésének.
A legfrissebb Sokolébresztőben Bartha Bencével, a Kennedy Űrközpont mérnökével beszélgettünk izgalmas életéről és munkásságáról. A budapesti srác 1987-ben érkezett Amerikába, ahol idővel a repülő- és űripar bűvkörébe került: diplomát majd doktorátust szerzett a témában, majd 2008-tól a NASA floridai Kenendy Űrközpontjához szerződött. Itt aztán részt vett a space shuttle-től egészen az Orionig, a Dragonig és a Starliner-ig minden olyan űrhajótípus minőségbiztosításában, ami azóta embert szállított (vagy hamarosan fog) a Föld körüli pályára az Egyesült Államokból!
