Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenc tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.
Hatvan évvel ezelőtt a kubai rakétaválságként elhíresült szovjet-amerikai konfliktusban a világ olyan közel sodródott egy nukleáris világháborúhoz, amennyire azelőtt és azóta egyszer sem. Kennedy és Hruscsov, vagyis a két szuperhatalom első emberei azonban a megfelelő vezetőknek bizonyultak a megfelelő helyeken és néhány feszült nap után a helyzet végül konszolidálódott, a világ visszatáncolt a szakadék pereméről. Talán sose volt olyan forró a hidegháború, mint éppen akkoriban. Az 1962-es esemény időben egybeesett a legelső emberes űrrepülésekkel mindkét oldalon, s persze az űrhajósokat pályára állító rakétarendszerekről mindenki teljes joggal asszociált arra, hogy ugyanezek az eszközök csekély módosításokkal tömegpusztító fegyverekként is bevethetők lennének. Az azóta eltelt több mint fél évszázadban elszokhattunk ettől a létérzéstől, viszont teljes természetességgel figyeltük az orosz űrhajókon repülő amerikai és európai asztronauták útjait, a közös fejlesztésű űrtávcsöveket, s elsősorban a futballpálya méretű Nemzetközi Űrállomást, melyek mindennél beszédesebben hirdették, hogy az őrült nukleáris elrettentés a múlté, a hatalmas rakéták pedig főként békés célokat szolgálnak. Egészen két héttel ezelőttig. Mi lesz mostantól mindezzel? Erről szólt a legújabb Sokolébresztő.
Tudományos konferenciát szervez a Francia Intézet a Cervantes Intézettel és az Olasz Kulturális Intézettel együttműködésben, melynek témája a nők helye a tudományágakban – közölte a Francia Intézet hétfőn az MTI-vel.
Markovics Botond, azaz írói nevén Brandon Hackett első írásait, az Én, a halhatatlan novellaciklus 2180. Kirajzás című darabját azonnal a magyar irodalmi élet egyik legnagyobb elismerésével, a fantasztikus zsánerű műveknek járó Zsoldos Péter-díjjal jutalmazták 2003-ban. Az azóta már számos népszerű regénnyel büszkélkedhető ötszörös Zsoldos Péter-díjas magyar sci-fi-író, Brandon Hackett volt Ivanics-Rieger Klaudia, a Bakonyi Csillagászati Egyesület alapító tagjának vendége a SzubZsáner című új podcastünk első epizódjában.
A sztegoszaurusz egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken, amit az MTI szemlézett. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön.
A Telescopium, azaz a Távcső csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került be a hírekbe, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő, tehát kozmikus mértékben igen közeli égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. Ám azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy csillagvámpír.
Idén hetvenöt éve, hogy Gábor Dénes 1947-ben feltalálta a holográfiát, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Gábor Dénes 1979. február 9-én hunyt el, legújabb műsorunkban pedig az ő munkásságáról is beszélgettünk, a háromdimenziós matricákon és dísztárgyakon át a Star Trek Voyager holodokiján keresztül pedig eljutottunk a világmindenség peremére, feltéve a kérdést: vajon hologram-e az univerzumunk? De mi is az a holográfia? Hogyan készít az ember hologramot? A kérdések szakszerű körüljáráshához velünk volt Magdi, aki sok egyéb mellett profi hologramtervező és persze Miklós is, aki ugyan fizikus, de a hallgatóság iránti humánus érzelmei miatt nem tartott nagyon részletes kiselőadást a visszavert és közvetlen monokromatikus fényhullámok interferenciájának fázisviszonyairól.
A csillagászatieszköz fejlesztő és gyártó Fornax Mounts csapata bejelentette a 2021-es Fornax Mounts asztrofotó verseny nyerteseit. A zsűri közel ezer pályaműből választotta ki három kategória nyertes képeit, ezért a szervezők örömüket fejezték ki, hogy már a verseny első megrendezésekor ennyi kiváló minőségű fotó érkezett be.
A forró nyári hőmérséklet növelte a mentális betegségek miatt sürgősségi ellátásra szorulók számát Amerikában – állapította meg a témában készült eddigi legátfogóbb tanulmány. Sok millió amerikai lakos egészségügyi adatainak hosszú távú elemzése azt mutatta, hogy a legmelegebb napokon átlagosan nyolc százalékkal emelkedett a sürgősségi kórházi esetek száma.
Ma délelőtt tíz órakor hivatalosan is elstartolt a Parallaxis Patreon oldala, ahol támogatóink számára még a premier előtt elérhetővé tesszük a Parallaxis és a SzubZsáner, valamint a a Sokolébresztő podcast-változatának legújabb epizódját – a White Sam adásait pedig hónapokkal a hivatalos megjelenés előtt hallgathatják majd patronálóink. Mindezeken felül igyekszünk minél rendszeresebben közzé tenni olyan extravideókat, amelyeket szintén csak a támogatóink érhetnek el!
Egy nagyszabású brit kutatás szerint a növényi étrenden élők tizennégy százalékkal kisebb eséllyel betegszenek meg rákban, mint a húsevők; a halat is fogyasztók kockázata tíz százalékkal kisebb. Az Oxfordi Egyetemnek a rákbetegség kialakulása és a húsfogyasztás közti összefüggést vizsgáló kutatócsoportja négyszázhetvenezer brit lakos adatait elemezte, a rendszeres húsevők közé azokat sorolták, akik heti több mint öt alkalommal fogyasztanak húst. Megállapították, hogy két százalékkal kisebb a rák kockázata azoknál a húsevőknél is, akik csak kis mennyiségben fogyasztanak húst.
A legújabb Sokolébresztő témájául Ukrajna űrtevékenységét választottuk. A Tilos Rádióban hétfőn élőben sugárzott adás idején még úgy tűnhetett, hogy esetleg elkerülhető a nyílt háború északkeleti szomszédunk és Oroszország között. Az események azonban időközben olyan fordulatot vettek, melynek fényében már a három nappal ezelőtti, akkor eléggé realistának tűnő helyzetértékelések is itt-ott röhejesen naivnak bizonyultak. Szívből reméljük, hogy még mindig nem elérhetetlen egy olyan jövő, amelyben az itt szóban forgó rakétákra mint a világűr békés felfedezésének csodálatos eszközeire gondolhatunk és nem mint agresszív nagyhatalmak félelmetes fegyvereire. Adásunkban elsősorban azt vizsgálgattuk, hogy milyen történeti gyökerekkel rendelkezik az ukrán Nemzeti Űrügynökség és a vele szimbiózisban műküdő Juzsnoje rakétagyár. Mi mindent adott Ukrajna, illetve az ott született tervezők, rakétamérnökök vagy épp holdjáró-távirányító "sofőrök" a szovjet-orosz űrprogramnak és a világnak?
Karikó Katalin, valamint Domokos Gábor és Várkonyi Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói inspirálták a szájon át bevehető mRNS-vakcina megalkotásában az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóit.
